0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Városi kertek durva szénlábnyommal?

Bár a városi növénytermesztésnek számos előnye van társadalmilag, a gyümölcsök és zöldségek szénlábnyoma átlagosan hatszor nagyobb, mint hagyományosan termesztésben.
A szabályok betartása mellett bárki leadhatja a szelektált szerves hulladékát a fővárosi Kisdiófa Közösségi Kertben, ahol hétfőnként komposztátvevő ügyeletet is tartanak (Fotó: Kisdiófa Közösségi Kert/Facebook)

Erre világított rá egy frissen publikált nemzetközi tanulmány, amit a ScienceDaily mutatott be.

A Michigan Egyetem által koordinált amerikai, kanadai, francia, brit, német és lengyel kutatások szerint azért vannak kivételek. A szabadtéri városi parcellák talajában termesztett paradicsom szén-dioxid-kibocsátása például alacsonyabb, mint a hagyományos üvegházakban termesztett paradicsomé, és eltűnik a különbség a légi szállítással piacra juttatott termények, például a spárga esetében is.

A kivételek azt sugallják, hogy a városi mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek csökkenthetik éghajlati hatásaikat olyan növények termesztésével, amelyeket jellemzően üvegházban termesztenek vagy légi szállítással szállítanak.

A kutatásból pedig az is kiderül, min érdemes változtatniuk az urbánus kertek kialakításában és kezelésében.

A városi mezőgazdaság népszerűsége világszerte emelkedik, és vitathatatlanul hozzájárul a fenntarthatóbb városokhoz, valamint városi élelmiszer-rendszerekhez. Becslések szerint a globális városi lakosság 20-30 százaléka foglalkozik valamilyen városi mezőgazdasággal.

A társadalmi és táplálkozási előnyök ellenére a szénlábnyomot alul értékelik az említett tanulmány szerint. A legtöbb korábban publikált tanulmány ugyanis a csúcstechnológiás, energiaigényes termesztési formákra – például a függőleges farmokra és tetőtéri üvegházakra – összpontosít, jóllehet

a városi gazdaságok túlnyomó többsége kifejezetten alacsony technológiájú: szabadföldön, talajban termesztett növényekről van szó.

A városi gazdaságokban a legtöbb negatív éghajlati hatást az építési anyagok okozzák, méghozzá azért, mert általában csak néhány évig vagy egy évtizedig maradnak használatban. De az is a hagyományos gazdaságok mellett szól, hogy gyakran egyetlen növényt termesztenek peszticidek és műtrágyák segítségével, mely nagyobb betakarítást és kisebb szénlábnyomot eredményez a városi gazdaságokhoz képest.

A kutatók szerint az alacsony technológiájú urbánus mezőgazdaság kibocsátása versenyképesebb lehet az infrastruktúra élettartamának meghosszabbításával.

Egy öt évig használt magaságyás körülbelül négyszer akkora környezeti hatást fejt ki, mint amelyik 20 évig marad üzemben.

A második tanulság, hogy az urbánus kertészek használják a városi – például építési és bontási – hulladékot az ültetvények kialakításához és üzemeltetéséhez. Egyebek mellett kiemelik a komposzt, az esővíz és az újrahasznosított szürkevíz felhasználási lehetőségeit is.

Az erzsébetvárosi közösségi kert termelői vásároknak és kulturális programoknak is helyt ad (Fotó: Kisdiófa Közösségi Kert/Facebook)

A tanulmány ugyanakkor arra is kitér, hogy ezen mezőgazdaság társadalmi előnyei – a mentális egészség, az étrend és a közösségi hálózatok javulása – ellensúlyozhatják a környezeti hátrányait.

Ez is érdekelheti:

Fenntarthatóbb mezőgazdaság versenyképes jövedelemmel

Hollandia: ingyenes coaching szolgáltatás növényház-tulajdonosoknak

Forrás: sciencedaily.com

Magazin ajánló: