Ha pedig megtörtént a baj, a járvány továbbterjedését úgy lehet megakadályozni, hogy a telepen élő valamennyi állatot fertőzöttnek kell tekinteni és az állományt fel kell számolni. Csak így gyéríthető hatékonyan a vírus, és így nincs lehetőség a vírusmutációra sem.

Ehhez kapcsolódva két történetet is elmesélt Csorbai Attila. Egy baromfitartóval vitába keveredett, aki szerint kidobott pénz a baromfitelepeken kamerarendszert telepíteni, működtetni. – Én erre azt mondtam és mondom ma is,

A kamerák felvételeit tüzetesen átnézném, hogy vajon egy vadmadár repült-e be valahova, vagy egy gondozó felejtett el belelépni a fertőtlenítő taposóba, esetleg a kezüket nem mosták-e meg, amikor a szalmát, az alomanyagot vitték be, vagy hozták ki.

A másik történetet Kínából hozta. Ott az afrikai sertéspestis terjedésének egyik legfőbb oka az volt, hogy a kínai sertéstartók, -gondozók –  mivel a kórokozó szabad szemmel láthatatlan – nem hitték el, hogy van valami a kezükön, lábukon, ruházatukon. De ez igaz az összes járműre, berendezésre is. Különösen fontos a telepi zártság megtartása, hogy illetéktelenek – akár vadállat, akár ember – ne jusson be a telepre, hiszen óhatatlanul kockázatot jelent. És rendkívül fontos „apróság”, hogy az állományt bizonyos időközönként leteszteljék. Németországban például nagyobb integrációkban folyamatosan monitorozzák az állományokat a korai felismerés érdekében, mert akkor még egy hatékony intézkedéssel és állománymegsemmisítéssel megvédhető az integráció többi gazdasága.

Folyamatos monitorozás

A szakemberek szerint a folyamatos monitorozás a cél még akkor is, ha tudjuk, hogy a madárvonulási időszak november elejétől december közepéig, illetve március-áprilisban tart. A Nébih jelenleg is működtet egy ilyen monitoringrendszert: az ország minden területén, nem csak járvány időszakában, több állatbetegségre, köztük madárinfluenzára is szűrik az érintett állatcsoportokat.

– hangsúlyozta a BTT igazgatója.

A háztáji gazdaságban vagy otthon, hobbiból tartott madarak is megfertőződhetnek, méghozzá egészen triviális módon is. Erre Vajda Lajos története világít rá: Debrecenben, a varjak a Nagyerdei Stadionban éjszakáznak. A Nébih munkatársai megvizsgálták az ottani betonjárdára ürített varjúszékletet, és abban kimutatták a vírust. Innen pedig bárki a cipőjén is hazaviheti a fertőzést.