Emberre veszélyes-e?

Az utóbbi években több esetben kimutatták, hogy a legkülönfélébb madárfajok mellett emlősök (fókák, sarki rókák) is elpusztultak a madárinfluenza-fertőzés következtében, sőt lehetett emberi megbetegedésekről is olvasni. Ezzel kapcsolatban Vajda Lajos határozottan kijelentette, hogy mindezek ellenére

– A legújabb tudományos vizsgálatok alapján is azt mondhatjuk, hogy az emberre való terjedés kockázata elhanyagolható a most jelenlévő madárinfluenza-vírus esetében. Jelenleg H5N1 típusú variáns van jelen, ebből pedig hiányzik a humán patogén faktor, ami lehetővé tenné, hogy az embert megbetegítse, illetve, hogy a betegség átterjedhetne az emberre. A 2010-es évek elején ez a faktor még jelen volt a vírusban, de mára a mutációk során szerencsére ez kikerült belőle. Ennek ellenére az arra illetékes szakemberek folyamatosan vizsgálják a vírus újabb változatait – mondta el a járványügyi szakember.

Járványvédelmi szigor

A hírekben olvasható, hogy azon állattartó telepek körül, ahol megjelent a madárinfluenza, amellett, hogy az állatokat le kell ölni, a Nébih az érintett gazdaság körül 3 km sugarú védőkörzetet, és 10 km sugarú felügyeleti körzetet is kijelöl, valamint a járványvédelmi protokollok fokozott betartására szólít fel. Az intézkedések célja a kórokozók terjedésének megállítása mellett pont az, hogy a vírusmutációkat eltüntessék, és minimalizálják annak is a lehetőségét, hogy a vírus kedvezőtlen irányba változzon meg, és például javuljon a terjedési sebessége, vagy a betegítő képessége.

– A védekezés kulcsa elsősorban az állattartóknál, a felelős állattartóknál van, akiknek azokat az intézkedéseket folyamatosan végre kell hajtani, amikkel a vírus behurcolását meg lehet akadályozni, vagyis kizárnak minden közvetett vagy közvetlen kapcsolatot a vadmadarakkal – hangsúlyozta Vajda Lajos.