Gazdasági szempontok

Vannak gazdasági és kereskedelmi szempontok is, amit mérlegelni kell a vakcinázás bevezetésénél.

Ez történt egyébként Franciaországnál is, mert az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Thaiföld, Chile, azonnal korlátozásokat vezetett be. Nemcsak bizonyos kacsa-, illetve víziszárnyas- termékekre, hanem más baromfitermékekre is – idézte fel a kialakult helyzetet a Nébih szakértője.

Ez ugyan Franciaországnak nem okozott nagy gondot, mert ők jórészt megeszik, amit megtermeltek, de nálunk más a helyzet, amire Csorbai Attila mutatott rá:

– A magyar baromfiágazat alapvetően exportorientált, tehát súlyosan kihatna gyakorlatilag minden cég életére egy ilyen vakcinázás. Ez az egyik szempont.  A másik, hogy nem sok ideje volt a világnak kifejleszteni ezeket az új típusú vakcinákat, amelyek valóban elkülöníthetőek a vadvírus-fertőzöttségtől.

A teszt során kaphatnak ugyanis választ arra, hogy mikor és milyen formában kell a vakcinát beadni, arra, hogy mennyire tűri az oltóanyag, ha nem az előírt hőmérsékleten szállítják, vagy épp arra, hogy mi történik, ha az ismétlő oltást nem az előírások szerint adják be az állatoknak. Tehát ez egy nagyon összetett kérdés. Egy példát hadd mondjak! A pulykavakcinázási kísérleteket Olaszország végezte, egy olasz kutatóintézetben, ahol volt szerencsém beszélni a kutatásvezetővel. Ő mondta el, hogy nem találták meg, hogy a pulykánál mikor, milyen időszakokban, és hogyan kell az adott vakcinákat használni.

A vakcinázás nem lehet kereskedelmet korlátozó?

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) kiadott egy állásfoglalást, a vakcinázott madarak nemzetközi kereskedelmével kapcsolatban. Vajda Lajos felidézte, hogy úgy fogalmaztak, hogy a vakcinázás önmagában nem lehet kereskedelmi akadály, amennyiben bizonyított, hogy a vadvírus nincs jelen. Egyelőre azonban sok tapasztalatra van még szükség ahhoz, hogy ezt a termelők, illetve az állategészségügyi hatóságok garantálni tudják.