Anyag és módszer

A kutatás magában foglalja a primer adatgyűjtést és a szakirodalmi források elemzését. A felhasznált adatok a témával kapcsolatos releváns szakirodalom feldolgozása mellett a Magyar Nemzeti Méhészeti Programból és statisztikai adatbázisokból származnak. A primer kutatás során a modellgazdaság paramétereinek kialakításához személyes üzemlátogatásokra került sor, amelynek során két hivatásos méhészetből gyűjtöttünk adatokat és információkat. A statisztikai adatok és az egyes méhészetek technológiai jellemzőinek felhasználásával egy méhészeti modell készült, amely a méztermelés lehetséges feltételeit határozza meg az adott feltételek mellett (Velardi et al., 2021). A termelési és gazdasági folyamatokat a begyűjtött adatokból egy Excel alapú determinisztikus szimulációs modellel vizsgáltuk (Szőllősi, 2009; Erdős et al., 2019). A költségszámítás során a költségeket a termelési mennyiséggel való kapcsolatuk szerint csoportosítottuk. Meghatároztuk a hozamokat, a bevételt, a termelési értéket, a mézfajtánkénti fedezeti mennyiségeket, az ezek előállításához szükséges minimális méhcsaládszámot és a realizálható jövedelmet (Apáti, 2008). Végül kiszámítottunk néhány alapvető hatékonysági mutatót (Kovács et al., 2021). A fedezeti mennyiség azt az értékesítési mennyiséget mutatja, amely az összes változó és állandó költség fedezéséhez szükséges. Ennél magasabb termelési mennyiség azt jelenti, hogy a méhészet nyereséges, míg az alacsonyabb termelési volumen azt jelenti, hogy a gazdaság veszteséges (Nábrádi, 2019; Agang, 2022). Egy vállalkozás fedezeti pontja az eladott termékek azon mennyiségére utal, ahol az összes bevétel megegyezik az összes költséggel (Olatubosun et al., 2016; Chi et al., 2018). A termelési érték az árbevétel mellett tartalmazza a figyelembe vett támogatásokat is. A méhcsaládok minimális számát az interjúk alapján számított éves hozam alapján számítottuk ki.

Végül az eredményeket összehasonlítottuk néhány nemzetközi tanulmány hasonló következtetéseivel. E tanulmány célja nem egy konkrét méhészet adatainak elemzése, hanem az ezeken az adatokon alapuló méhészeti modell eredményeinek értékelése. A teljes termelési technológia a költségoldal elemzése érdekében természetbeni ráfordítások formájában valósul meg. A tanulmányhoz további adatokat szolgáltattak különböző, az ágazathoz kapcsolódó tanulmányok, valamint magyarországi adatbázisok (statisztikai adatbázis, Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Agrárminisztérium) és termelői adatok. A hozamra vonatkozó adatokat a méhészektől, míg az értékesítési árakra vonatkozó adatokat másodlagos forrásokból szereztük be. Minden kibocsátási és inputár nettó, azaz áfa nélkül értendő, és a 2021-es árszintet tükrözi. Az éves költség-bevétel arányok értékeléséhez a következő termelési adatokat kellett összegyűjteni: a felhasznált inputok (takarmány, gyógyszer, méhanya, üzemanyag, munkaerő) természetes mennyisége; az inputok egységárai (inputárak); a termékjellemzőkhöz kapcsolódó minden egyéb input és azok költségei; a fajlagos hozamok; a különböző mézfajták eladási árai és egyes rendelkezésre álló támogatások.