0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

Burgonyasiker – homokon és vízen

Hadák Márk Bugyin él, ahol intenzív kertészkedéssel foglalkozik. Amikor leérettségizett, nem a kor divatos szakmáit kezdte keresni, hanem az akkor éppen nyugdíjba vonuló anyai nagypapájától, Pamuk Lászlótól átvette az addig bejáratott gazdaságot.

A fajtaválasztásnál döntő, hogy a gumó szép formájú, jó színű és darabos legyen. Erre mondják, hogy piacos az áru. Nálunk ma a minél darabosabb burgonyát imádják, ezzel szemben a hollandok és a németek az apróbb burgonyát keresik étkezési célra.

Korábban a gazda már november-decemberben kiszámolta, hogy mennyi az igény, és leadta a rendelést. Most főként a helyszűke miatt és azért, hogy a tél folyamán ne kelljen a csomagolással foglalkozni, legutóbb már azt kérte, hogy ne vigyék ki karácsony előtt a vetőgumót. Inkább felárat fizet a többlet tárolásért, de a vetőmagot csak február végén kéri. Nála ezzel a módszerrel elhanyagolhatóvá válik a romlandó rész, s ezt hajlandó a vásárlási árban elismerni.

Ezek után lássuk, mibe kerül, és mit hoz a burgonya a gazdának.

Hihetetlen jó érzés és megnyugtató olyan gazdálkodóval beszélni, aki minden kérdésre pontos, egzakt választ tud adni, úgy, hogy utólag sem kell azt korrigálni.

A chipses korszakban a föld bérleti díja még 150 000 forint volt, ma a faluhoz közeli részhez 1 hektárért 250 000 forintot kérnek ilyen címen. Ami pedig a gazdálkodás részleteit illeti, ott elég vastagon fog a ceruza, sajnos nem a termelő hibájából. A talajelőkészítés, amiben benne van a szántás a hektáronkénti 40 000 forintjával, vagy a vetőágy-készítés összesen 100 000 forintba kerül. Istállótrágyát a terület nitrátérzékenysége miatt nem használnak, helyette megy a hektáronkénti 1 tonna NPK, hangsúlyosan káli túlsúllyal. Ez az utóbbi a sikeres burgonyatermesztés alfája és ómegája. Az elmúlt 2-3 évben az NPK-t tonnánként 100- 150 000 forintért lehetett megvásárolni, legutóbb ez tonnánként 350 000 forintra ugrott fel, úgy, hogy a tápelemarány 4:17:41. Még a chipstermesztésnél megtanulták, hogy a jobb szárazanyagtartalom eléréséhez nagyon sok káli szükséges, most, ha lehet, még ezt is igyekszik túladagolni.

Alaptrágyaként hektáronként 1 tonna NPK

Tavasszal, amint a szántott terület elkezd pirkadni, száradni, de még van talajnedvesség a felsőbb rétegben is, akkor kezdik a talajzárást és a magágykészítést.

Forgóboronával, talajmaróval dolgoznak,

attól függően, hogy mi az igény. Ha a szántás nagyon kiszárad, azt már nem lehet úgy eldolgozni, hogy a burgonyának is jó legyen. Bár volt olyan a praxisukban, hogy márciusban még havat lapátoltak, de a burgonyát legtöbbször március 15. és április 1-je között szokták elültetni. Ehhez 4-soros gépet használnak, a 3 méteres szélességre 75 centiméteres sortávolságot tartanak. A burgonya ültetéséhez igen nagy eszközparkkal kell kivonulni, főleg, ha az egészet a sárgarépa vagy a vöröshagyma vetéséhez hasonlítják: oda elég 20 hektárra egy cipősdoboz, amiben a vetőmagot kiviszik magukkal. A burgonya ültetéséhez legalább 3 traktor kell, azonkívül pótkocsik, vetőgép, fronttartály, kitológémes traktor.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: