0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 21.

Burgonyasiker – homokon és vízen

Hadák Márk Bugyin él, ahol intenzív kertészkedéssel foglalkozik. Amikor leérettségizett, nem a kor divatos szakmáit kezdte keresni, hanem az akkor éppen nyugdíjba vonuló anyai nagypapájától, Pamuk Lászlótól átvette az addig bejáratott gazdaságot.
Grimme – 4 soros ültető (nagypapa és unoka)

Az ültetéssel egymenetben történik meg a talajfertőtlenítés is. Az ültetés kiemelt jelentőségű, naponta legfeljebb 5-6 hektáron dolgoznak. Lehetne ez több is, de Hadák Márk a legszigorúbban odafigyel az ültetőgép sebességére. Ez óránként maximum 4-5 kilométer lehet, semmivel sem több. Nagyon fontos eltalálni a tempót, hogy amikor a vetőgumó a vetőárokba jut, nehogy továbbguruljon. Ellenkező esetben tőszám-egyenetlenség lép fel, ami gondot okoz, tartják magukat a 30 centiméteres tőtávhoz, ám ez függ a vetőgumó méretétől is. Idén már biztos, hogy a tőtávon bővíteni kell, mert a tavalyi vetőgumó-előállítás Hollandiában nem jól sikerült. Kevés volt a kötés, emiatt a vetőgumók a szokásosnál nagyobbra nőttek. Az elmúlt évtizedben olyan nem történt, ami most, hogy kötelezően kellett vásárolni 55-60 milliméteres vetőgumót. A bevett méret is általában 35-55 milliméter, de idén ez nem megvalósítható. Ebben az évben például úgy adtak egy kamionnyi Red Scarlet-et, hogy az egyik fele 35-55, a másik fele pedig 55-60 milliméteres. A vetőgumópiacon őrületes harc alakult ki, mert nemcsak darabosabb lett a gumó, hanem az igényekhez képest hiány is mutatkozik.

Amikor a gépi költségeket számolják, akkor az hektáronként körülbelül 150 000 forintot jelent, főleg az energiaigénye miatt. A talajfertőtlenítés átlagosan 50 000 forintba kerül, a vetőmagért pedig hektáronként minimum 1 060 000 forintot kell leperkálni.

Az órabér Bugyin 2000 forint, azalatt nincsen már megbízható munkaerő. Az ültetőgépre is kell két dolgozó, hogy az ültetőkanalak soha ne mehessenek üresen, az ő együttes bérük naponta eléri az 50 000 forintot. Az ő költségük megtérül abból, hogy nem alakul ki tőhiány a termőburgonyában, mert egy ember oda tud figyelni két vetősorra, s a kezében mindig ott a vetőgumó, amit oda tesz, ahol hiányt észlel. A másodlagos bakhát kialakítása előtt patentkálit juttatnak ki a burgonya termőterületére, mint pótlólagos tápanyagot, ezzel a műtrágyával még magnéziumot is juttat a növény alá, ami ugyancsak hasznos a gumónövekedéshez. Ezután indul meg az öntözőberendezés gerincvezetékének kiépítése, miközben az alapgyomirtást is végrehajtják.

A siker záloga burgonyában is maga az öntözés.

Bauer berendezésekkel dolgoznak, 50 méteres öntözőkonzolokkal felszerelve. A konzol két végén a két szélső fúvókával együtt összesen 54 métert tudnak beöntözni, és ehhez jól passzol a permetezőkeret, ami 27 méter széles. Az öntözéshez 6 méteres gerincvezetéket építenek ki hidránsokkal, a vizet kutakból szerzik. Amíg a lomb nem zár össze (és nincs eső), addig az öntözővíznorma 15-20 milliméter, majd a virágzástól a betakarításig átállnak a 30 milliméteres vízkijuttatásra. A burgonya öntözésénél a tenyészidőszakban legalább 250 milliméter vízzel kell számolni, és ehhez a gázolaj hektáronkénti költsége önmagában meghaladja a 250 000 forintot.

Öntözőszivattyú – csak az energiaköltség 250 ezer forint hektáronként
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: