Nagyon egészséges
A cékla gazdag ásványi anyag-, és vitamintartalma miatt értékes táplálékként szolgál, nagyon sokféle konyhai receptben is felhasználható lenne, de valamiért sokkal ritkábban kerül az asztalra, mint megérdemelné. Érdekes tény az is, hogy a levele salátaként fogyasztható, ám ezt kevesen próbálják ki, bár mikrozöld formában kapható a nagyobb üzletekben. A cékla levele ugyanúgy tele van tápanyagokkal, mint a gumó, de a jellegzetesen földes íz helyett inkább édeskés.
Egyszerűen termeszthető
A céklát állandó helyre vetéssel termesztjük, a vetés ideje akkor jön el, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 °C-ot. Ez általában áprilisban van, ám
Érdemes szakaszosan vetni, az egyes vetések között két-három hetes időközöt tartva, így a betakarítása is hosszabb időn át lesz lehetséges.
Fontos lazítani a talajt vetés előtt, hiszen gyökérzöldségről van szó, ezért a túl tömör talaj a számunkra hasznos részének fejlődését nehezíti, vagy deformálja azt. A vetésmélység 2-2,5 cm, a tőtávolság pedig fajtafüggő, hiszen vannak rövidebb tenyészidejű, kisebb és hosszabb tenyészidejű nagyobb gyökérgumót képző fajták. Ha a tőtávolságot nem sikerül vetéskor jól bellítani, inkább sűrűbbre vessük, és akkor ritkítsuk, amikor vagy a zsenge levelei már fogyaszthatók, vagy kis „bébicékla” méretű gyökerei vannak. Így a tőszámbeállításkor a ritkítással nem kidobjuk, hanem felhasználjuk a sorokban feleslegessé vált egyedeket is.
Gondozása során a gyomszabályozás kiemelkedően fontos, mert a gyomok vizet és tápanyagot is elvesznek a kultúrnövényektől, valamint mivel gyorsabb növekedésűek, így idővel árnyékolásukkal tovább rontják a helyzetet.
A céklának nem sok betegsége és kártevője van, ha szerencsések vagyunk, akkor teljesen bio-módon is megtermeszthetjük egy változatos fajösszetételű kiskertben.
A levéltetvek megjelenése a leggyakoribb probléma, ilyenkor még időben célszerű gondoskodni a növényvédelemről, hiszen akkor lehet elkerülhető a teljes állománykezelés, helyette megússzuk foltkezeléses beavatkozással.
