A kulináris régészeti felfedezések mindenképpen a legérdekesebbek közé tartoznak. Az 5000 éves egyiptomi bor, Midász király lakomájának maradványai után most a kenyér következett. Bár nehéz elhinni, de a Törökország középső részén található Çatalhöyük régészeti parkban ásatásokat végző régészek egy 8600 éves kenyeret találtak.
Azt kell mondanunk, hogy az élelmiszer-archeológia kiindulópontja Anatólia, amelynek Çatalhöyük az egyik nagyon fontos állomása.
Becslések szerint a városnak akár 5000 lakosa is lehetett. Érdekes módon a város egyetlen nagy, kompakt épületre hasonlított, és lakói a háztetőkön is mozogtak.
Az 1960-as években végzett régészeti kutatások azt mutatják, hogy Çatalhöyük lakói mezőgazdasági növényeket termesztettek és állatokat tartottak. Ennek ellenére a mai napig kevés nyomát találták ezeknek. Viszont 2022-ben a Çatalhöyük-i lelőhelyen végzett ásatások során a régészek egy nagy, kemenceszerű építményt fedeztek fel – amelyről ismert, hogy közösségi használatra szolgált. Belsejében ételmaradványokat tártak fel, köztük egy érdekes, szivacsos szerkezetű tárgyat.
„Bár a kenyér a kemencéből került elő, a pékségbe soha nem került be. Valamilyen oknál fogva otthagyták erjedni, és a mai napig fennmaradt. Mintát vettünk és átfogó elemzést végeztünk high-tech berendezésekkel egyetemünk Tudományos és Technológiai Kutatási és Alkalmazási Központjában, és megállapítottuk, hogy a minta a világ legrégebbi kenyere” – jelezte Dr. Oguz Dogan kutató.
Nem a kovászolt kenyér volt az egyetlen szerves anyag, amelyet a kemence közelében találtak. A régészek búza-, árpa- és borsószemek maradványait is begyűjtötték, ami azt bizonyítja, hogy a helyszínen több mint 8000 évvel ezelőtt folyamatosan mezőgazdasági élelmiszert termesztettek, dolgoztak fel és fogyasztottak.
