Szerző: Király Ágnes

A folyamat természetes módon, mikroszkopikus élőlények segítségével zajlik, és számos előnye van az egészségünkre nézve – talán éppen emiatt éli most igazi reneszánszát.

de aztán jött a hűtőszekrény, a konzervipar, a pasztőrözés és a higiénia hipotézis, és hirtelen az addig szövetséges mikroorganizmusokra ellenségként kezdtünk tekinteni.

Jótékony, egészséges és finom

A legújabb kutatások eredményeinek hála mára azonban már tudjuk, hogy a hasznos mikroorganizmusokat bizony nem szabad száműznünk az ételeinkből: egészségünk és fizikai-mentális jóllétünk múlhat rajtuk.

A mikroorga­nizmusok enzimeket termelnek, amelyek segítségével a tápanyagokat (főként a szénhidrátokat) elkezdik lebontani. Eközben olyan vegyületeket, például savakat, alkoholt, szén-dioxidot is termelnek, amelyek természetes módon tartósítják és ízletesebbé, táplálóbbá is teszik az élelmiszereket.

A baktériumok és gombák előemésztik számunkra a táplálékot és feltárják a növényekben található vitaminokat, ásványi anyagokat és nyom­elemeket is. A fermentált élelmiszerek probiotikumokban gazdagok, amelyek jótékony hatással vannak az emésztőrendszerre, az immunrendszerre, de még a hangulatunkra is. A kutatások azt mutatják, hogy

A fermentálásnak számos változata létezik. Zöldségekből savanyúságokat, gyümölcsökből üdítőitalokat, alkoholos italokat és ecetet, míg magvakból, hüvelyesekből és gabonafélékből kenyereket, savanyú konzerveket és kencéket, haladóbb szinten pedig növényi joghurtokat és sajtokat is készíthetünk. Az elkészült savanyúságokat felhasználhatjuk hűsítő krémlevesek, salátaöntetek, mártogatósok, főzelékek, töltött és rakott ételek készítéséhez is, míg a gyümölcsös italokból visszamaradt szűrleményekkel fagylaltokat, süteményeket is ízesíthetünk.

Ebben a kreatív folyamatban bármikor a saját ízlésünk szerint alakíthatjuk a végeredményt, és