Immár 9. alkalommal tartották meg Csíksomlyón a Székelyföldi Gyógynövénynapot a hagyományok ápolása céljából. A rendezvényhez kapcsolódóan Lakatos Márk, a MATE gyöngyösi Károly Róbert Campus mesteroktatója, gyógy- és fűszernövények szakkoordinátora szakmai kirándulást szervezett Erdélybe, melynek során több gyógynövény-gyűjtéssel, -termesztéssel és -feldolgozással foglalkozó kistermelőt látogattak meg a Gyöngyösről induló résztvevők. Meghallgatták az előadásokat is, ezeket foglaljuk össze.
A Gyógynövényudvar és TudásCsűr látogatói a hagyomány és megújulás jegyében hallgathattak előadásokat és részt vehettek kreatív foglalkozásokon. Székelyföldi és magyarországi előadók mutatták meg a gyógynövények varázslatos világát és elhivatott termelők várták, hogy megoszthassák a gyógynövények titkait, és bemutassák azok sokoldalú felhasználási módjait az érdeklődőkkel.
Az előadásokat megelőzően megkoszorúzták Macalik Ernő és Szabó György emléktábláját, akik az elmúlt két évben távoztak, és nagyon sokat tettek a magyar gyógynövényes kultúra ápolásáért. A koszorúzás kapcsán elhangzott, hogy
Újabb kockázatok
Csomai Zita orvos-természetgyógyász, életmód-tanácsadó és fitoterapeuta Az egészséges pajzsmirigy címmel a pajzsmirigy működését támogató gyógynövényekről tartott ismertetőt. A szakember gyermekkora óta orvos, vagy ma inkább azt mondaná, gyógyító akart lenni. 1999-ben kapta meg a diplomáját és évekig a sürgősségi ellátásban, illetve onkológia osztályon dolgozott. A kórházi, a mentős és az ügyeleti munkában mindig hiányolta annak a lehetőségét, hogy a betegekkel hosszabb időt eltöltve segítse őket a megoldás megtalálásában, és ezáltal a gyógyulásban. Ezért 2003-tól beleásta magát a természetgyógyászatba. A szakember elmondta, hogy napjainkban egyre többeknél már gyermekkorban diagnosztizálják a pajzsmirigy megbetegedését. Ennek számos oka lehet, köztük a műanyag palackokból kioldódó BPA vegyi anyag, valamint a DDT növényvédő szer, melyet ugyan az unióban betiltottak, de egyes, például dél-amerikai országokban nem, így akár az onnan származó banánban is jelen lehet. Továbbá vírusfertőzések és mikotoxinok is okozhatják a belső elválasztású mirigy megbetegedését. A melegedő éghajlat következménye az is, hogy míg korábban a nálunk élő penészfajok nem termeltek mikotoxinokat, ma már ennek egyre nagyobb a kockázata. Így bár a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek a beltartalmi értékeik miatt hasznosak, biotermesztés során a gabona mikotoxintartalma ma már kockázatot jelent.
A szakember számos praktikus és a mindennapokban is alkalmazható tanácsot is megosztott a hallgatósággal. Például a csipkebogyóról köztudott, hogy főzés vagy forrázás helyett áztatni célszerű, különben elbomlik a benne lévő értékes C-vitamin. A szakember ugyanakkor azt is kiemelte, hogy
A kihűlt főzetet a korábbi leszűrt ázaléklével összekeverve lehet a leghatékonyabban kicsalogatni e közismert növény hatóanyagait.
Szabó-Bilibok Attila népi gyógyász Zöld vér – a tönkölybúzafűlé című előadásában elmondta, hogy 2013-tól foglalkozik búzafűlével, és 2016 óta készít gyorsfagyasztott- és liofilizált tönkölybúzafűlét Kisgalambfalván. Tönköly- és tönkebúzával dolgozik, melyet korábban leginkább daganatos betegségben szenvedők fogyasztottak kiegészítésként a terápia mellé, ma már azonban egyre többen isszák egészségmegőrzés céljából. Gazdaságukban havonta egyszer nyílt napot tartanak, akkor bárkinek szívesen megtanítják a búzafű termesztésének, és a lépréselésnek a módszereit.
A nemesítések fő céljai a könnyebb termeszthetőség, az ellenállóképesség fokozása, a hosszabb pulton tarthatóság és a tetszetősebb megjelenés, ami a vitamin- és ásványianyag-tartalom rovására ment.
Kis mennyiségben, töményen
Pottyondy Ákos éveken keresztül vezette a Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjét, jelenleg a gyógynövényekre és ősi gyümölcsfajtákra alapozott családi gazdaságát, az Ürmös Portát gondozza és műveli. Előadásában bemutatta mindazon illóolajokat és gyógynövényeket, amelyeket mindenképpen érdemes a házipatikában tartani, hogy a családokban leggyakrabban előforduló betegségeket és nyavalyákat megelőzhessük, gyógyíthassuk.
A szakember a kisgazdaságok szerepének a fontosságáról is szót ejtett. Családja kaszáló-gyümölcsöst tart fenn, és mint mondta, a gyümölcsfák közötti kaszáló flórája igen változatos, sokféle lágyszárú faj él a gyümölcsfák alatt és mások a sorközökben, a naposabb részeken. Közülük sok a gyógynövény.
A kis- és nagygazdaságok közti különbségeket is szemléletesen közelítette meg az előadó. Mind mondta: Székelyföldön még megtalálhatók a hagyományos gazdálkodási formák, de Magyarországon már alig, és ezt nem csak a lovaskocsik eltűnése jelzi az utakról. Magyarországon már emberek, közmunkások kaszálják a gátakat ahelyett, hogy azt birkákkal legeltetnék le. De az igavonó szarvasmarhák szerepét is átvették a traktorok, csak a traktor nem szül borjút, és nem ad tejet – mondta Pottyondy Ákos.
