A kenyérről van szó, amiből évente és fejenként átlagosan 35 kilogrammot fogyasztunk, az ország nyugati felében kicsit kevesebbet, a Dunától keletre kicsit többet. Nálunk a kenyér elválaszthatatlan jelzője a mindennapi, és ez meghatározza a viszonyulásunkat is hozzá. liszt
Amikor még 10 millióan voltunk, akkor használtunk garatfelöntésben körülbelül 1 millió tonna búzát, de már akkor is mintegy 200 ezer tonna lisztet exportáltunk. Igaz, hogy hozunk is be lisztet, ebben a prímet a Gutai Malom viszi, bár hozzá kell tenni, hogy az alapanyagot ők Magyarország déli térségében szokták felvásárolni, közvetlenül az aratás megkezdésekor.
Amikor kasszát csinálnak a szakmabeliek, úgy számolnak, hogy hazánkban az 1 főre jutó lisztfogyasztás 70-72 kilogramm körül alakul évente, ennek a feléből lesz kenyér, a másik feléből egyebek. Ezen a nyáron a korán és nagy bizakodással megindult aratás első elmarasztaló véleménye hamar megszületett. Termett elegendő búza a 860 ezer hektárnyi vetésterületen, de a minőséggel bajok lehetnek. Megjegyzésként idekívánkozik, hogy a búza körülbelül 2 hónapig alszik, azaz a dormancia jelenségét mutatja. Ezért van az, hogy augusztus 20-áig, az enzimaktivitás javítása érdekében, óbúzával kell keverni. Utána viszont szabadon felhasználható a liszt. Néhányan figyelmeztettek is, hogy az aratás ideje alatt túl nagy bátorság a friss termés minőségéről megbízhatót és tökéleteset kijelenteni.
Most azokat kérdeztük meg, akik maguk is vagy búzát őrölnek, vagy a lisztből valamilyen készterméket állítanak elő.
Tóth Béla elnök-vezérigazgató, Gyermelyi Zrt.
A Gyermelyi, mint márkanév, jó ideje fogalom, a részvénytársaság pedig meghatározó a hazai liszt- és tésztapiacon, az exportban. A cégcsoport árbevétele meghaladja az 50 milliárd forintot, és csak tésztából 1 év alatt több mint 42 ezer tonnát készítenek. A mostani helyzetről is kérdeztük az elnök-vezérigazgatót.
– A tésztagyártás 1971-ben indult el nálunk, mégpedig a Gyermelyi Tésztagyári Társulás keretén belül, aminek tagja volt a Gyermelyi Petőfi TSz is. Búzaőrléssel 1989 óta foglalkozunk, akkor 1 malomban 24 óra alatt 120 tonnát tudtunk megőrölni, most a napi 800 tonnás őrlésnél tartunk.
Ahhoz képest, hogy Magyarországon jó közelítéssel mintegy 1 millió tonna búzát őrlünk meg, mi ennek a 20 százalékát adjuk. Tehát minden 5. embernek jut abból a lisztből, amit mi készítünk, s ez egy kis büszkeségre is okot ad a számunkra.
– Főként martonvásári búzafajták szaporításával és termesztésével foglalkozunk. Ez a megállapítás egyaránt igaz az aestivum búzára és durumra is. A durumból igen nagy mennyiséget őrölünk meg, sőt a tésztagyártás után az exportunk többségét durumbúzából készült termékkel érjük el. Közismert, hogy sokat exportálunk Romániába, de jól ismertek a termékeink Szlovákiában, Csehországban, Ausztriában, Németországban, Litvániában és Finnországban. Számunkra a finnek komoly vevőnek számítanak, régóta jó kapcsolatot ápolunk velük.
– Az aestivumból az őrlés során a 30 százalék tésztaipari célt szolgál, az 50 százalékából lesz sütőipari liszt és a 20 százaléka melléktermék, korpa. A sütőiparosoknak nagyon sok BL-55-ös, úgynevezett finomlisztet és BL-80-as kenyérlisztet szállítunk. Készítünk továbbá asztali darát, réteslisztet, sőt ezen felül teljes kiőrlésű lisztet, exportra. Ezekhez az alapanyagot magunk vásároljuk fel, a 200 ezer tonna már meghatározó mennyiség. A búza vásárlását 3 dolog dönti el, mégpedig sorrendben: a pénz, a tárolókapacitás és az, hogy legyen eladó készlet. Ha ebből a háromból akárcsak egy is sérül vagy hiányzik, akkor rögvest gondok adódnak. Most a szűk keresztmetszet a piacon a megfelelő minőségű búza kínálati oldala.
A termelési ciklus kezdetén, azaz a múlt ősszel, minden inputanyag nagyon drága volt, a gazdák számoltak és elég spórolósra jött ki a matek. Roppant drága volt a műtrágya, meg minden egyéb, így előbb csak a termelők spóroltak, aztán pedig az időjáráson keresztül rajtunk spórolt a Jóisten is. A termeltetési integrációnk részben egy szorosabb és egy kevésbé szorosabb partneri kapcsolatra alapul. A Gyermelyi Zrt. elsősorban Komárom-Esztergom, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye területéről szerzi be magának a szükséges őrlési alapanyagot. Elmegyünk a búzáért, még akkor is, ha drága, ha messzire kell utazni, ha messziről kell drágán szállítani, de ezeket mind be kell vállalni, hogy működni tudjunk.
