Az érettség fizikai feltétele, hogy a talajnak legyen kellő vízkapacitása, víztároló képessége; „nyirkos” és morzsás szerkezetű legyen, biztosítsa a víz és a levegő egyidejű jelenlétét (2. ábra). Az érettség biológiai feltétele, hogy sok legyen az anaerob baktérium és erős legyen a nitrifikáció. Az érettség legelső feltétele, hogy a talajban legyenek kalciummal telített kolloidok. Ha nincsenek, akkor a talajok különböző mértékben savanyúak, mészhiányosak, javításra, meszezésre szorulnak.

Valamennyi hazánkban kialakult talajtípus három szelvénykarakterbe sorolható (3. ábra). Az ABC talajszintek szelvényeiben tükröződik az anyagmozgás, a kilúgozódásra, felhalmozódásra jellemző tagolódás. Az AC talajszintek szelvényeiben az anyagmozgás nem következik be. A réteges (1, 2, 3, 4 stb.) karakterben a sekély földtani rétegződés jellemző, mert a talajszintek még nem alakultak ki. Ha a talajba függőleges falú gödröt ásunk, látható, azonosítható egy átlagos adottságú talaj részletes szelvényképe, uralkodó talajdinamikai állapota (4. ábra).

Erősen kilúgozott barna erdőtalaj

Ezek főként hazánk legmagasabb hegységi környezetében lévő kertjeiben találhatók, de előfordulnak Zala délnyugati és Somogy déli részén is, ahol a legtöbb az évi csapadék.

Nagy hibájuk lehet ezeknek a talajoknak az is, hogy a termőrétegük sekély, mert gyakori lehet bennük a szikla megjelenése. A Dunántúlon már sekély mélységben előfordulhat a kavicsréteg, ezért a termőréteg csak 20-30 centiméter vastag.

Előfordulhat az is, hogy a B szint nagyon tömődött (vaskőfok), illetve a levegőtlenségtől glejesedő. Ilyen esetben kizárólag fásítani lehet, díszfák vagy gyümölcsös telepítésével lehet hasznosítani a kerteket. A sekély rétegű talajokon az ültetőgödröt mésszel és szerves javítóanyaggal kevert talajjal kell visszatemetni.

A mésztrágyázáshoz, fenntartó meszezéshez kis mennyiségű, 0,1-0,2 kg/m2, trágyaszernek tekinthető mésztartalmú javítóanyagot használunk. A melioratív meszezéshez, illetve a talajszerkezet javításához (ide tartoznak az erősen kilúgzott barna erdőtalajok is) tízszer annyi, 1-2 kg/m2 javítóanyag szükséges. Mindkét esetben kora tavasszal szórjuk ki a javítóanyagot, és 5-10 centiméter mélyen, lehetőleg istállótrágyával együtt keverjük össze a talajjal. Leggyakrabban használt javítóanyagok a lágy vagy kemény mészkőből készült őrlemények. (A pontosabb javítóanyag-dózisok meghatározását a cikk utolsó része ismerteti majd.)

Erősen savanyú talajú kertek a Rábaköz savanyú, erősen kötött, nehéz agyagtalajain, az Alpesi-nyúlványok dombvidékein, valamint Zala, Somogy déli részén (az 5. ábrán 25, 29, 32, 34) fordulnak elő.