Kagyló
A tenger gyümölcsei alapjaiban határozzák meg a görög konyhát. Sajnos a szélsőséges időjárási viszonyok az étkezési kagylókat sem kímélik: tavaly a görög tenyésztők 90%-kal kevesebb kagylót tudtak kifogni, miután júliusban hőhullámok tomboltak a Thermai-öbölnél, a görög kagylótermelés zászlóshajójánál. A tenger hőmérséklete napokig 30 °C fölötti volt, ami tömeges kagylópusztulást eredményezett. Sajnos nem ez az első eset, hogy hatalmas kárt szenvedtek a görög kagylótermelők: 2021-ben már tapasztalhatták a felmelegedés ilyen mértékű pusztítását, ám a szakemberek akkor azt mondták, hasonló 2031-ig biztosan nem fog ismét előfordulni.
Ha bekövetkezik a legrosszabb forgatókönyv, nyáron nem fogunk tudni kagylós saganakit (előételt) rendelni a tavernák menüjéről. Nem beszélve a fetasajtról, mely egyesek szerint szintén végnapjait éli, és 2050-re eltűnhet…
Hummusz
A mediterrán térség ikonikus mezzéjének alapját csicseriborsó adja, mely rendkívül megsínyli az aszályt. A szakértők szerint az extrém szárazság miatt világszerte 50%-kal kevesebbet fognak betakarítani a hüvelyesből. Azt is hangsúlyozták, hogy a csicseriborsó több mint 10 000 évvel ezelőtt, a nemesítésekor elvesztette genetikai sokféleségét, így kevésbé ellenálló a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben – emiatt pedig már most is rendkívül érzékeny az árvizekre és a szárazságra.
Gouda sajt
A világhírű sajt nevét a városról kapta, ahonnan származik.
Bár a holland sajtipar éves exportértéke 1,6 milliárd eurót tesz ki, fennáll a veszély, hogy egy évszázad múlva autentikus Gouda nélkül maradunk.
„100 év múlva már nem sok sajtot várnék Goudától” – kongatta meg a vészharangokat Jan Rotmans, a rotterdami Erasmus Egyetem professzora a New York Timesnak. „Ha a települést elárasztja a víz, eltűnnek a tehenek, és a sajtot már csak az ország keleti részében tudják majd előállítani, az pedig már nem Gouda lesz.”
