A legújabb kutatások szerint a citromfű gátolja a vírusok szaporodását, ezért számos vírusellenes készítmény összetevője. Emellett nyugtató hatású növényi gyógyszerek egyik alapanyaga is.
A Kis-Ázsiából, Közép- és Dél-Európából, valamint a Földközi-tenger térségéből származó citromfű az ajakosok családjába tartozó Mellissa nemzetség 3 fajának egyike. Évelő növény, amely a föld alatt fokozatosan vastagodó gyöktörzzsel rendelkezik.
A vetését 8-10 °C alatti hőmérsékleten nem ajánlott megkezdeni, mivel az amúgy is hosszú csírázás még tovább tart. Optimális növekedéséhez tartósan 20 °C feletti hőmérséklet szükséges. A többéves töveket a száraz, 15-20 °C-os fagyok erősen megviselik. Hosszú, kemény tél esetén az egész állomány elpusztulhat.
Erősen fényigényes. A félárnyékot rosszul tűri, a rá eső árnyék elől a napfény felé fordulnak a hajtásai. Az árnyékoló hatások elől föld alatti indáival évek alatt kúszik ki. A leveleken levő ritka, pillásszőrök is a fény gyűjtésében játszanak szerepet. Virágzásához a napsütésen kívül a hosszú nappalok is szükségesek.
Viszonylag jól bírja a szárazságot. Az aszályos évek jobban kedveznek neki, mint a hűvös, csapadékos nyarak. Nem is a túlzott vízmennyiség okoz gondot, hanem az alacsony hőmérséklet és a kevés fény. Ilyenkor a növekedése lelassul, alig hoz virágot, és az illóolaj-tartalma is csökken.
A citromfű gondozása egyszerű
Szaporítása történhet szabadföldi magvetéssel, palántázással vagy tőosztással. Évelő, 7-8 évig maradhat egy helyen, utána a talajuntság elkerülése érdekében ültessük át máshova. Minden növény után telepíthető, nincs kimondottan kedvező, vagy kedvezőtlen előveteménye, ha a terület nem túl gyomos, akkor az megfelel számára.
Az őszi, tél alá vetés ideje november. A sorok között 50-60 cm-es távolságot hagyjunk, a magot kb. 1 cm mélyre vessük. Érdemes a sorokat megjelölni, mert tavasszal a gyomok előbb megerősödnek, és könnyen elnyomják a citromfüvet, ha nem emlékszünk hol várjuk a kelését.
A helyrevetés nehézségei miatt a palántázás javasolt. A palántanevelés történhet február végi-márciusi vetéssel fólia alatt, vagy áprilisi vetéssel szabad földön. De egész nyáron vethető, sőt az elszórt magokból magától is kikelnek utódai.
Így gyűjtsük, használjuk citromfű
Az első évben a virágzás kezdetén (júniusban), majd a második évtől szeptemberben már másodjára is szedhetők hajtásai, levelei.
A körülbelül fél méter magasra nőtt hajtásokat 4-5 cm-es csonk meghagyásával vágjuk le, és szárral együtt, vagy csak a szárról lefosztott leveleket szárítsuk meg száraz, szellős, napfénytől védett helyen.
Fűszerezésre a tenyészidőben bármikor szedhetünk friss leveleket. A citromfüvet télen a lakásban cserépben, ládában tovább tarthatjuk. Többéves tövekről kisebb gyökeres hajtásokat is szedhetünk, és ezeket szaporíthatjuk tovább.
A görögökön, rómaiakon kívül az arabok is már korán ismerték, elismerték. Európában az 1500-as évektől kezdtek foglalkozni vele. A citromra emlékeztető illatú levelében 0,05-0,3 % között változik az illóolaj mennyisége. Ezen kívül tartalmaz még cserzőanyagot (rozmarinsav), fahéjsav-származékokat, triterpéneket (kávé-, urzol-, oleánolsav). Illóolajának fő összetevői a citrál, citronellál, geraniol. Ezek az illóolaj-komponensek fontosok az illatszeriparban. Gyakran hamisítják macskamenta-vagy erdei csombor levéllel.
A gyógyászatban ízjavítóként, étvágygerjesztőként és enyhe nyugtatóként alkalmazzák. A népi gyógyászatban kellemes illata miatt számos teakeverék része, emellett reuma elleni bedörzsölő szerekben is szerepel. A 17-18. században igen népszerű volt. Az úgynevezett karmelita cseppek egyik fő összetevője, emiatt Franciaországban nagy becsben tartották. Zöld állapotában fűszerként is használják. Salátákhoz, gyümölcslevesekhez, süteményekhez kiváló, szükség esetén jól helyettesítheti a citromot. Nemcsak mint fűszer- és gyógynövény állja meg a helyét, hanem nagy nektár tartalma miatt kiváló méhlegelő is. Levele ételízesítő, magját a gyógyszeripar, a likőripar, illóolaját az illatszeripar hasznosítja. Gyümölcslevesekhez, szószokhoz, salátákhoz, főzelékekhez, vadasételekhez, továbbá savanyúságokhoz kiváló fűszer.
Citromfüves gyümölcsleves
Hozzávalók: 50 dkg alma vagy vegyes gyümölcs, 10 dkg cukor, 5 dkg mazsola, tejföl, fahéj, citromfű, só.
A meghámozott és nyolcadokra vágott almára öntsünk annyi vizet, hogy ellepje, tegyük bele a fahéjat, 2 evőkanál citromfű levelet, sót és főzzük 10-15 percig, amíg az alma meg puhul. Turmixoljuk át, és adjunk hozzá cukrot, mazsolát. Melegen vagy hidegen tálaljuk.
Citromfüves töltött alma
Hozzávalók: 8-10 alma, 15 dkg juhtúró, 10 dkg tehéntúró, 10 dkg margarin, 2-3 gerezd fokhagyma, metélőpetrezselyem, só.
A meghámozott és a magházától megtisztított almákat vízben citromfűvel együtt megfőzzük, lecsurgatjuk. Összekeverjük a juhtúrót, a tehéntúrót, a margarint a fűszerekkel (fokhagyma, metélőhagyma és petrezselyem) és a sóval. Néhány óra állás után az almákba töltjük, és hűtőszekrénybe tesszük tálalásig.
Citromfüves almapuding
Hozzávalók: 50 dkg alma, 10 dkg cukor, 5 db tojás, 8 dkg vaj, 10 dkg pirított olajtökmag, citromfű, fahéj.
A megtisztított almából kivájjuk a magházat és durván lereszeljük. Hozzáadjuk a kissé felaprított citromfüvet, majd cukros, fahéjas, szegfűszeges vízben főzzük. A cukrot a vajjal és a tojássárgájával együtt jól összekeverjük. Ezt is ízesíthetjük apróra vágott citromfűvel vagy fahéjjal. A lecsepegtetett almát és a darált olajtökmagot is hozzáadjuk a tojások keményre felvert fehérjéivel együtt. Pohárba töltve hagyjuk kihűlni. Porcukorral, reszelt csokoládéval díszíthetjük.
