Nemzetközi áttörések: a hús jövője már készül
Az elmúlt években robbanásszerű fejlődés indult a húshelyettesítők piacán. Az Egyesült Államokban a növényi alapú termékek, például a borsófehérjéből készült „húspogácsák” a nagy élelmiszerláncok állandó kínálatává váltak, és a Beyond Meat vagy az Impossible Foods neve mára már világszerte ismert.
Nyugat-Európában a növényi húsalternatívák forgalma meghaladta az évi egymilliárd eurót, és a piac tovább bővül.
Ezzel párhuzamosan megjelent a laborhús, vagy más néven tenyésztett hús, amelyet állati sejtekből állítanak elő laboratóriumi körülmények között.
A szingapúri éttermekben szintén felszolgálnak laborban előállított csirkehúst – mindez jól jelzi, hogy a jövő élelmiszeripara sokszínűbb lesz, mint valaha.
A trend mögött egyszerre állnak környezetvédelmi és etikai érvek: a laborhús előállítása jóval kevesebb vizet, takarmányt és földterületet igényel, valamint drasztikusan csökkenti a metánkibocsátást. Az állatjóléti szempontok szintén fontos szerepet játszanak, hiszen előállítása során nincs szükség állatok leölésére.
Európai helyzetkép és a Bene Meat példája
Európában egyelőre szigorúbb a szabályozás: emberi fogyasztásra még nem engedélyezték a laborhúst, de állateledelként már megjelent.
2023-ban a prágai székhelyű Bene Meat Technologies lett az első vállalat, amely bejegyzést nyert az uniós takarmány-alapanyag nyilvántartásba, és engedélyt kapott sejtalapú hús állateledelben való felhasználására.
Közben az EU több tagállama – például Hollandia és Dánia – jelentős összegeket fektet kutatásba, támogatva a kultivált hús engedélyezésének előkészítését. Más országok, köztük Olaszország és Magyarország, viszont kifejezetten tiltó álláspontot képviselnek, arra hivatkozva, hogy a laborhús veszélyeztetheti a hagyományos mezőgazdaságot és az európai gasztronómiai kultúrát.
