A hosszú lista önmagában nem ítélet
A kutatók külön hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk nem az élelmiszerek egészségességét értékelte.
Más jelentősége van például egy állományjavító anyagnak, egy tartósítószernek vagy egy vitaminnal történő dúsításnak. A hosszabb összetevőlista ráadásul olyan hozzáadott tápanyagokat is tartalmazhat, mint a kalcium, a vas vagy egyes vitaminok.
A brit vizsgálat korlátja is jelentős. Egyetlen szupermarket kínálatát elemezték, ezért az eredményekből nem lehet minden növényi termékre vagy minden ország piacára következtetni. A szerzők szerint további vizsgálatokra van szükség más márkákkal, termékkategóriákkal és más országokban is.
A tanulmány ráadásul nem elemezte közvetlenül a feldolgozottság mértékét, így abból sem vonható le automatikusan az a következtetés, hogy valamennyi növényi helyettesítő ultrafeldolgozott élelmiszer lenne.
Érdemes a címkét nézni
A kérdés itthon sem csak elméleti. A Nébih 2026 áprilisában ismertetett egy 14 növényi hamburgert vizsgáló olasz fogyasztóvédelmi tesztet. A termékek többségének alapját szója-, borsó- vagy búzafehérje adta, amelyet növényi olajokkal, keményítőkkel, rostokkal, aromákkal és különböző technológiai adalékanyagokkal egészítettek ki. A 14 burger közül mindössze egy volt teljesen adalékanyag-mentes, a többiben legalább egy, egyes termékekben pedig négyféle adalékanyagot találtak.
A növényi termékek iránt Magyarországon is érzékelhető a kereslet. A Növényi Élelmiszergyártók Országos Szövetségének fogyasztói kutatása szerint a magyar lakosság 84 százaléka mindenevőnek vallja magát, 13 százaléka flexitáriánus, 2 százaléka vegetáriánus, 1 százaléka pedig vegán. A korábbi hazai felmérésekben a flexitáriánusok aránya még 7–9 százalék körül mozgott. Ez arra utal, hogy növekszik azoknak a fogyasztóknak a köre, akik nem mondanak le teljesen az állati eredetű élelmiszerekről, de tudatosan mérséklik azok fogyasztását.
A fogyasztó számára ezért nem az a legjobb választási szempont, hogy egy termék egyszerűen növényi vagy állati eredetű-e. Érdemes megnézni a fehérje-, rost-, só-, cukor- és zsírtartalmat, valamint az összetevőlistát is.
A bab, lencse, csicseriborsó, gabonafélék vagy olajos magvak természetes formájukban eleve növényi élelmiszerek, és általában nincs szükségük arra a technológiai feldolgozásra, amellyel egy húspogácsa vagy sajt tulajdonságait próbálják utánozni.
A brit kutatás alapján a „növényi” megjelölés önmagában nem árulja el, hogy egy élelmiszer milyen összetételű vagy mennyire feldolgozott.
