0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 13.

A nyírségi bokortelepülések világa

A Nyíregyháza környéki bokortelepülések, vagy közismertebb nevükön bokortanyák Magyarország teljesen egyedülálló, hungarikumnak számító településszerkezeti formáját jelentik.

Ez a sajátos rendszer 2023-ban bekerült a Magyar Értéktárba mint kiemelkedő nemzeti érték.

A bokortanyák története a 18. század közepére nyúlik vissza. Gróf Károlyi Ferenc, a terület akkori földesura elnéptelenedett nyíregyházi birtokaira jelentős kedvezményeket ígérve szlovák anyanyelvű, evan­gé­likus vallású lakosokat – az úgynevezett tirpákokat – telepített be Békés megyéből és a Felvidékről.

nyíregyházi bokortelepülések
Forrás: Nyíregyháza TDM

A tanyák sajátos, „bokros” elrendezése a praktikus gazdálkodás miatt alakult ki. A tirpák gazdáknak bent a városban volt állandó lakóházuk, a határban lévő földjeiken pedig kezdetben csak ideiglenes szállásokat, aklokat, istállókat építettek az állatoknak és a nyári munkák idejére. A vadregényes nyírségben a tanyák spontán módon, mérnöki tervezés nélkül, a természetes adottságok, leginkább itató­helyek, kutak köré csoportosultak. Több család építkezett egymás közvetlen közelébe egy központi tér köré, hogy védjék egymást és megosszák a munkát.

Egy-egy ilyen csoportosulást, bokrot általában a legelső vagy legnépesebb ott lakó családról nevezték el: így van Benkőbokor, Kazárbokor, Mandabokor, Antalbokor.

A 19. századra a családok kiköltöztek a városból, és a gazdasági épületek mellé lakóházakat emeltek, így a bokortanyák állandóan lakott településrészekké váltak.

A bokortanyák környékén a mezőgazdaság gyökeresen átalakult a hagyományos, önellátó gazdálkodásához képest, de a táj adottságai, a nyírségi homoktalaj és a rétek ma is meghatározzák a fő irányokat. A talaj és a napsütéses órák magas száma kiváló a gyümölcsöknek. Bár a régi, tanyasi rideg állattartás visszaszorult, a bokortanyás térség mélyebben fekvő, vizenyős részein megmaradtak a dús fűvel borított mocsárrétek és legelők. Ezeket ma többnyire kaszálóként hasznosítják. Jelen van a hús- és tejhasznú szarvasmarhatartás, valamint a juhászat, bár ma már inkább modernizált, zártabb vagy félrideg tartási formákban, mintsem a klasszikus tanyasi udvarokon.

A tejtől a sajtig

A Marsalkó családi gazdaság kiváló példája annak, hogyan él tovább a hagyományos tanyasi életforma modernizált, 21. századi köntösben. A gazdaság közvetlenül kapcsolódik a bokortanyás rendszerhez, hiszen a Nyíregyháza külterületén található Újtelekbokorban működik.

A gazdaság tulajdonosa a Marsalkó házaspár, László és Rita, akik mindketten állattenyésztő agrármérnökként végeztek, és miután elhatározták, hogy szakmájukban maradnak, az újtelekbokori tanyán alakították ki a családi gazdaság központját, ami a lakóhelyük is.

Marsalkó László: a takarmányozásra nagyon figyelünk, minden abrak kizárólagGMO-mentes lehet. Emellett átállunk a szénaalapú tejtermelésre, aminek a pozitív eredménye a sajtok minőségében jelentkezik Fotó: MMG/Koncz János
Marsalkó László: a takarmányozásra nagyon figyelünk, minden abrak kizárólag GMO-mentes lehet. Emellett átállunk a  szénaalapú tejtermelésre, aminek a pozitív eredménye a sajtok minőségében jelentkezik
Fotó: MMG/Koncz János
A gazdaság gerincét a magyartarka szarvasmarha tenyésztése adja. Az állomány létszáma meghaladja a 100 egyedet, amelyből 56 a tejelő tehén, a többi pedig borjú és növendék.

Alulról építkező gazdaság: 5-6 tehénnel kezdték. A tej nagy részét értékesítik, a maradékból László öccse, Marsalkó Gábor készíti a sajtokat és egyéb tejtermékeket.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: