Ezt igazolja Varga István példája, aki a Maros megyei Kundon indította el egyedi ízesítésű kézműves sajtokat gyártó és forgalmazó vállalkozását. Nem akar versenyezni a nagyüzemi feldolgozókkal, inkább arra törekszik, hogy kevesebb, de kiváló minőségű sajtot juttasson el a fogyasztókhoz.
A 43 éves Varga István szülei 1978-ban Szászdályáról – a több mint 800 évvel ezelőtt szászok által alapított faluba – Kundra költöztek.
Az 1989-es rendszerváltást követően id. Varga István hozzáértésének és kitartásának köszönhetően még mintegy öt évig működött a régi téesz. Mivel az egykori gazdálkodási formák más településen felbomlottak, a Varga család 1991-ben pékséget nyitott. 1993-tól szarvasmarhákat vásároltak és tejtermeléssel foglalkoztak. Lehetőség nyílt átvenni az egykori téesz istállóit, azonban főként jogi akadályok miatt, ez nem sikerült, így csökkenteni kellett az állományt, de nem mondtak le az állattenyésztésről.
Varga István ebbe a környezetben nőtt fel. Nem gondolta, hogy gazdálkodni fog, pedagógiát végzett Németországban, majd Kundon, egy gyerekotthonban dolgozott, nehéz szociális helyzetben levő gyerekeknek segített.
Ekkor fogant meg a gondolat, hogy az édesapja által intézett szarvasmarhatelepről származó tejnek nagyobb a hozzáadott értéke, ha feldolgozzák, így még abban az évben eldöntötte, hogy belekezd a sajtkészítésbe. Gyergyószentmiklóson svájci kézműves sajtkészítők tanfolyamot tartottak, ahol elsajátította a sajtkészítés technológiai fortélyait. Ezt követően Kundon, a családi ház szomszédságában kialakított egy sajtkészítő műhelyt, ahol 2016-ban megkezdődött a termelés. Először otthon, a konyhában 10-20 liter tej feldolgozásával kísérletezte ki termékeinek ízvilágát. Majd megkezdődött a termékek forgalmazása, először a korábban már kialakított kapcsolati rendszerben. Később a kör bővült, amint egyre népszerűbbek lettek a Kundon előállított kézműves sajtok.
Mennyiség helyett minőség
Nem volt szükség nagy beruházásra, hiszen archaikus módszerekkel, csupán egy rézüstben készítik a sajtot, egyetlen technikai eszköz a kavarógép. Ezzel a módszerrel a termelés elindításától napjainkig naponta mintegy 250-400 liter tejet dolgoznak fel, és idénytől függően, átlagban naponta 750-1200 kilogramm sajtot termelnek. Ez a mennyiség nem igényel nagy beruházást. Az érlelő helyiségen (pincén) kívül nincs szükség hűtőkamrára, különleges gépkocsikra a szállításhoz. Az árut sok esetben postázzák, vagy továbbra is személyesen szállítják a megrendelőkhöz.
