Nemrégiben jelent meg az az AM-rendelet, amiben a tárca szigorítja a tejtermékek megnevezését. Mi a rendelet célja?

– Az Agrárminisztérium rendelete a fogyasztók érdekében szigorítja, mikor használható a tej kifejezés egy termékekre. Ha többféle tejet is felhasználnak egy termék elkészítésekor, akkor annak az állatnak a neve jelenhet meg az elnevezésben, amelyik tejéből legalább 70 százalékot tartalmaz az adott termék.

A kecsketenyészők és kecskesajtkészítő – elsősorban – kis üzemek piaci esélyei ezzel a módosítással javulnak. A tej alapfogalma az, hogy semmit nem lehet belőle elvenni vagy hozzáadni. Homogenizálni és pasztőrözni lehet, de semmilyen alapvető alkotóelemét nem lehet megváltoztatni. Azon tejalapú italok megnevezésében tehát, melyekhez a gyártásuk során vizet is adnak, a „tej” szót a jövőben nem lehet használni, még szóösszetételként sem. Mindezek mellett a füstöléssel, füstölt íz kialakításával kapcsolatos megnevezések (füstölt, folyékony füsttel füstölt, füst ízű) használata is egyértelműbbé válik. A rendelet végeredményben segít a fogyasztóknak eligazodni a gazdag kínálatban, akik így pontosan tudják, mit tartalmaz a megvásárolt, elfogyasztott tejtermék.

Mi jellemző most a magyar tejiparra és a magyar tejtermékekre?

– A Magyarországon feldolgozott tejtermékek egyébként kiváló minőségűek. Egyes tejtermékekből, mint dobozos tej, tejföl, túró önellátóak vagyunk, sőt exportra is jut belőlük. A savanyított tejtermékek, mint pl. a joghurtok, illetve a sajtok, vajak esetében viszont importra szorulunk. Mindenképpen leszögezhetjük, hogy

– ekkora kínálatról más ágazatban aligha beszélhetünk. Az innovációt a fogyasztói igények is megkívánják, ezért a tejfeldolgozók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a kutatásfejlesztésre, beruházásokkal javítják például az energia-, mérethatékonyságot.

Fogyasztói folyadéktej tekintetében nagyon szép pályát futott be a magyar tejipar. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt hatalmas küzdelmet kellett vívni az áfacsaló nagykereskedők ellen. Ez eredményezte a tejekre kivetett 5 százalékos áfakulcsot, aminek következtében sikerült megtisztítani a piacot. Kijelenthető, hogy ebben a termékkategóriában 95 százalékban hazai tejet iszunk, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a bevezetett árrésstop újra importra kényszeríti a szereplők egy részét. A hazánkban szintén népszerű trappista sajt kínálatának a fele külföldről érkezik. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kezdeményezte, hogy a Magyar Élelmiszerkönyvben szerepeljen egy külön a „kerek Trappista” rendelkezés, éppúgy, ahogy a Rögös Túrónál ez bekövetkezett, ami magyar eredetvédett termék lett.