Figyelem, ha most előfizet a Méhészet szaklapra, 15% kedvezményt kap! Előfizetéshez kattintson ide!
A megnövekedett légúti fertőzések és a tüdőgyulladásos esetek okainak egy része az őszi influenzaszezonnak, a koronavírus fokozódó jelenlétének, az egyre leromló immunrendszernek tudható be. De feltehetjük azt a kérdést is, hogy mennyiben járul ehhez hozzá a helytelen maszkviselés?
Ha huzamosan, mosás nélkül használjuk ugyanazt a maszkot, a rajta lévő baktériumok megnövekedett száma, amennyiben visszaszívjuk őket, jelentős veszélyt jelenthet, ha krónikus betegek vagyunk, vagy valamilyen más okból le van gyengülve az immunrendszerünk.
A maszkviselést a szervezet hőszabályozása szempontjából vizsgáló 2012-es, mintegy 84 tudományos cikket összefoglaló meta-tanulmány megerősíti és eléggé alaposan feltárja az előnyeit és hátrányait. Ezt mindenképp figyelemebe kell vennünk. (Lásd itt.) Annál is inkább, mivel ez azon kevés tanulmányok egyike a témában, mely azóta átment a tudományos ellenőrzéseken (peer reviewed).
Javasolt lehet tehát a maszkok sűrű cseréje (akár napközben többször), mosása, illetve elhagyása – természetesen ott ahol ez megengedett és indokolt. (Figyelem: 2020.11.11-től a 10 000 fő fölötti települések, önkormányzat által kijelölt közterein kötelező a maszkviselés, kivéve sporttevékenység: futás, biciklizés során!)
Nem elhanyagolható ugyanis a tapasztalat, miszerint a lélegeztetőgépekre került páciensek közül jelentősen megnő az életben maradók száma, illetve 50%-kal csökken a tüdőgyulladás fertőzés esélye a korházakban, amennyiben naponta háromszor megmossák az érintett páciensek fogazatát. (Lásd: A kórházban kialakuló tüdőgyulladás megelőzhető.)
Ebben a cikkben szeretném röviden felhívni a figyelmet egy a nagyközönség által kevésbé ismert, méhek által használt anyagra, a propoliszra, mellyel segíthetünk megelőzni, vagy akár enyhíthetünk a felső légúti panaszokon.
A propolisz ezenkívül hatékonyan gátolhatja a vírusok légzőszervekbe való bejutási mechanizmusait, erősíti a tüdő hámszövetének (epitéliumának) záró funkcióját, magyarázza az orvosnő tanulmányában több kutatásra hivatkozva. (Lásd cikkünket: Propolisz, méhméreg és egy ismert antibiotikum a koronavírus ellen?)
A propolisz a méhek által gyűjtött növényi gyanta, melyhez viaszt is kevernek és a kaptár zugainak, repedéseinek betömésére illetve fertőtlenítésére használnak. Rendkívül jó antiszeptikus hatása van, fontos fenolokat tartalmaz.
A széles közönség számára a propolisz tinktúra formájában érhető el és csekély mennyiségű folyadékkal (víz, tea, kávé) vagy önmagában juttatható be a szervezetbe.
Ezzel immunrendszerünk túlterheltségén segíthetünk az influenzás időszakokban, hiszen a szervezetünket megtámadó de még nem mélyebbre jutó patogének csökenését érhetjük el vele.
De egyszerű kézi porlasztás útján is bevihető a szájüregbe. Ehhez elég a propolisz tinktúrát egy orvosi műszerboltban is kapható műanyag spray-be beletennünk. Ezek a beviteli formák azonban főleg a tápcsatornába juttatják be a propoliszt.
Jó hír azonban, hogy az elmúlt hetekben sikerült egy olyan egyszerű módszert találni, mellyel kis befektetéssel, vagy már meglévő eszközökkel és némi elővigyázatossággal, bárki inhalálhatja a nyers propoliszt. Ezt a módszert hamarosan a Magyar Mezőgazdaság hasábjain is bemutatom.
Naivitás lenne azonban azt hinni, hogy csak propolisszal meggyógyúlhatunk krónikus betegségünkből, ehhez alapvetően az okokat, és a betegség kialakulásának körülményeit is meg kell változtatnunk, amennyiben az még lehetséges.
Vigyázzunk magunkra és egymásra!
Hevesi Mihály
méhész, tanár és a Bees Help Fight Viruses című könyv szerzője
Ajánljuk még cikkeit:
Méhekkel a koranvírus ellen? – Interjú Dr. Stefan Stangaciu, orvossal és vezető apiterapeutával
Vírusok, baktériumok, méhbetegségek- Interjú dr. Rusvai Miklós állatorvos-virológussal.
Vigyázzunk magunkra a második hullámban- egy gyógyhatású mézes keverék és néhány jótanács
A méz hatékonyabb, mint az antibiotikum a felső légúti panaszok esetében
