A talajszinttől elrugaszkodva
A magaságyások esztétikusak, de emellett praktikusak is, hiszen gondozásuk egyszerűbb, mint talajszinten gazdálkodni, mert nem kell a földig hajolni gyomláláskor, ültetéskor…
Egyre több kiskertben kapnak helyet, lévén egy díszkertben is jól mutatnak. Vásárolhatunk készen is magaságyást, de akár házilag is összeállíthatók, így egyedibbek.
És a legegyszerűbb leves is finomabb, ha néhány szál saját termelésű petrezselyem is kerül bele…
Olyan kertbe is ideális, ahol rossz minőségű a talaj, hiszen ha ezt jó minőségű földdel feltöltjük, máris függetlenítettük a kert kedvezőtlen talaj-adottságától. Pár négyzetméteren is hasznot hozhat főleg, ha zöldfűszerek is kerülnek bele, melyek így mindig frissen a rendelkezésre állnak.
Magaságyás telepítésekor a talajrétegezésnek nagy jelentősége van, mert ez – hasonlóan a cserepes és konténeres növényekhez – nem, vagy csak alig érintkezik az „igazi” talajjal, annak élővilágával. Ezt az élővilágot kell megteremtenünk még beültetés előtt.
A következő egy szerves hulladékból álló komposztálandó réteg legyen, majd erre kerüljenek lehullott falevelek. Ezután érett komposztréteg, majd végül friss kerti föld következik. Építésekor kitölthető a teljes ágyásmagasság, mert valamennyit úgyis süllyedni fog, amikor a korhadási folyamatok megindulnak.
És elkészült!
A Magyar Mezőgazdaság Kiadó szerkesztőségének az udvarán található ágyást Laczó Gyula munkatársunk készítette el a közelmúltban.
Ez 8 raklapból létesült, és majdnem 2,5 négyzetméteres (270 cm hosszú és 90 cm széles). Magassága 60 centiméter, ami középen így elég mély termőréteggel rendelkezik a beültetett növényeknek.
A széleken a raklapok kialakításából adódóan 15×15 centiméteres „balkonláda szerű” rész fut végig, amelybe sekélyebben gyökerező zöldfűszer-növényeket vetettünk.
„Az ágyás elkészítése körülbelül két napot vett igénybe, a raklapok felületkezelése lazúrral történt, ami nem volt egyszerű a faanyag bordázottsága miatt. Ezután fekete fóliával vontuk be azokat a részeket, amelyek a nedves földdel érintkeznek, hogy tartósabb legyen a faanyag” – mondta Laczó Gyula.
A magaságyásba paprika, paradicsom, hónapos retek, uborka és saláta került, de e zöldségek mellett sokféle fűszernövény is megtalálható benne. Ilyenek a metélőhagyma, metélőpetrezselyem, kapor, kakkukkfű, menta, bazsalikom oregánó és tárkony.
A csepegtető öntözés időzítője a kerti csapra cssatlakozik, ez szabályozza a kert többi részének a vízellátását is.
A magaságyás öntözése 12 óránként kapcsol be, mindig fél órára: reggel és este. Amikor van természetes csapadék, akkor az öntözések kimaradnak.
Az ágyás szélén lévő sekélyebb ültető rész alján, a felesleges víz elvezetése céljából több helyen kifúrt és geotextillel körbetekert csövek futnak végig (hogy a lyukakba ne menjen bele föld, ne tömítse el azt). Így lett megoldva, hogy a kevésbé mély részekre jutó többlet öntözővíz, vagy csapadék feleslege távozhasson az ágyásból.
Az év folyamán többször tudósítunk majd az ágyás hogylétéről, beszámolunk az elért sikerekről, kudarcokról – remélhetőleg utóbbiakról ritkábban…
