0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. október 11.

A világ egyik legnagyobb rovara megmenekülhet a kihalástól

Tizenöt éve futó tenyészprogram segíti a wētāpunga fennmaradását Új-Zélandon. Több mint 11 ezer rovart telepítettek ki tíz új vadon élő állomány létrehozására, ezért a faj veszélyeztetettségi besorolása is javult.

Felülvizsgálnak több természetvédelmi jogszabályt

Az Európai Bizottság az EU két fontos természetvédelmi jogszabályát, a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Irányelvet vette górcső alá. Az EB azt kívánja megállapítani, ezek az irányelvek továbbra is szolgálják-e a természetvédelmi célokat.

Miért van szükség a vadászatra?

Sokan vannak napjainkban, akik sokszor téves érvekkel támadnak a vadászat természet és az élővilág működésében betöltött funkciója ellen. Ezek a vélemények olyan szemléletből erednek, amely nincsen tisztában a vadászat szerepével.

Kilenc évnyi kutatás a tölgyerdők megmentéséért

A tölgyerdők biológiai sokféleségét megőrző kilenc éves nemzetközi kísérlet és szakmai tapasztalatszerzés fejeződött be, amelynek eredményét az Egerben megtartott záró konferencián ismertették.

A klímaalkalmazkodás gyakorlati lépéseket sürget

Hol vágjuk magunk alatt a fát, hogyan tudunk ellenálló képességet építeni, és hogyan tudjuk megőrizni hazánk lakhatóságát magunk, és a következő generációk számára? Ezeket a kérdéseket fejtegették a szakértők a Green Policy Center szervezésében.

Foglalkozások, szakvezetéses séták a Sóstói-erdőben

A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészetén működő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola 2008 óta fogadja látogatóit.

84 centiméter eső esett Krétán 5 nap alatt, a vihar elmosta a szigetet

Krétán mindössze öt nap alatt helyenként több mint 840 milliméter, vagyis csaknem egy méternyi eső hullott. A rendkívüli csapadékot egy Európa felett kialakult, szokatlanul tartós légköri helyzet okozta.

Miért tűnt el az őstulok? És mit tanulhat belőle a természetvédelem?

Az őstulok, a mai szarvasmarha őse egykor Európa, Ázsia és Észak-Afrika jelentős részén elterjedt volt. A Lundi Egyetem vezetésével végzett nemzetközi kutatás szerint Észak-Európában, ahonnan elsőként halt ki a faj, több tényező okozta a vesztét.

Gleccserolvadás: az édesvízkészlet is veszélyben forog

A svájci gleccserek 2026-ban csaknem rekord mennyiségű jeget vesztettek. Az új adatok szerint az jégkészlet 5 százaléka tűnt el, miközben az intenzív nyári hőhullámok gyorsítják az Alpokban az olvadást.

Kis híján eltűnt egy lepke, mára elsötétül a rajaitól az éjszakai égbolt

Olyan sűrű rajokban repülnek a lepkék Ausztrália felett, hogy akár a csillagokat is eltakarhatják. Ez egy olyan látványos vándorút, melyre a kipusztulással fenyegetett faj életében egy évtizede nem volt példa.

Ha tovább legel a tehén, finomabb lesz a tej is – egy ír gazdaság titkai

Írországban a tejtermelő gazdaságok számítanak a legjövedelmezőbb agrárvállalkozások közé. A siker egyik fő oka a hosszú legeltetési időszak: a legelőre alapozott takarmányozás jóval olcsóbb az istállózott rendszereknél.

Új zárlati károsító jelent meg hazánkban

Gyönyörű neve ellenére nagy baj, hogy megjelent az EU-ban először Magyarországon a pöttyös lámpahordó-kabóca. A Nébih szakemberei azonosították a fajt, mely uniós zárlati károsítók közé tartozik. Mit is jelent ez pontosan?

Még mindig kérdés a vízválasztás?

A hazai vízgazdálkodás sürgős megoldásokért, tettekért kiált. Leírva e sorokat: semmi újdonság, azonban ez már valóban nem a várakozás, a témakörbejárás, a parttalan, vagy épp épületes elmélkedések időszaka – kellene, hogy legyen.

Rossz szülők: elhanyagolják fiókáikat, veszélyben a faj

A sárgaszárnyú ara egy ikonikus, ám eltűnőben lévő trópusi madárfaj. Ráadásul épp saját maga ellensége: a szülők viselkedése miatt ugyanis több fióka pusztul el, mint amennyi kirepül.

Vándorló növények: így változik az alpesi flóra

Az Alpok növényvilága folyamatosan változik: egyes fajok egyre magasabb tengerszint feletti magasságokban jelennek meg, újak telepednek meg, miközben más növények eltűnnek.

Fenyők veszik át a juhok helyét

Új-Zélandon közel két évtizede működik a világ egyik legambiciózusabb, szén-dioxid-kreditekre épülő erdőtelepítési rendszere. A program eredetileg az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik eszközeként indult.

Több generációt megszólító standok nyertek idén a MATE Udvarban

A KÁN-on immár tradicionális jelleggel, hatodik alkalommal rendezték meg a MATE-Udvarban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem intézeteinek standversenyét. A zsűri a legszebb és leginnovatívabb stand kategóriában is döntést hozott.

Mesterséges itatóhelyek, dagonyák

A vadgazdálkodók tevékenysége igen összetett. Ők azok, akik az év minden szakában együtt lélegeznek a természettel, fenntartják az ökológiai egyensúlyt, élőhelyeket fejlesztenek, óvják a vadállományt.

Agrárerdészeti rendszerek jelenőssége a klímavédelemben

A fa, a növénytermesztés és az állattartás összehangolásában rejlő lehetőségekről beszélt Dr. Szabó Orsolya a KÁN Egyetemi Napok szakmai programján, a MATE Kaposvári Campusán. Az agrárerdészet a klíma-, víz- és talajvédelemben is szerepet kaphat.

A legeltetés segíti a jobb szénmegkötést

A füves területek növényei a gyökereiken keresztül nagy mennyiségű szenet juttatnak a talajba. Ennek jelentős része a föld alatt marad. Ez azért fontos, mert a talajban tárolt szén hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez.

A tudósok orra előtt volt évtizedekig egy új faj, mégsem fedezték fel

Két új, hatalmas botsáska-fajt fedeztek fel Ausztráliában. Ez is mutatja, hogy a kutatók még az ország alaposan tanulmányozott vidékein is találhatnak eddig ismeretlen fajokat.

Hiába természetszeretők, mégse hajlandók a kertjüket átalakítani

Arról kérdezték az ingatlantulajdonosokat, hogy hajlandóak-e az élővilágot segítő átalakításokra a kertjükben. Döbbenetes módon csupán harmaduk válaszolt igennel.