0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Címke: A méhészet művészete

A betiltott Méhészet és egy véletlen felfedezés – Az apiterápia története 3.

Miután megjelent A méhészet művészete – esszék az apikultúráról című könyvem 2024 februárjában, számos helyre meghívtak előadni a témában. Így jutottam el Erdélybe is..

Esszék az apiterápiáról – Az apiterápia története 2.

Különösen nagy figyelmet kapott az apiterápián belül a méh­méreggel való gyógyítás, amely ugyan nem kockázatmentes, de igen eredményes tud lenni bizonyos esetekben.

II. Esszék az apiterápiáról: Mit jelent az apiterápia?

A méhészet művészete – esszék az apikultúráról című könyvemet „A méhek gyógyító ereje, avagy a méhek és a méhészeti termékek értelme és célja” címet viselő esszémmel fejeztem be, amely a további, méhészeti tárgyú kutatásaim irányát is meghatározta.

Esszék az apiterápiáról: A méhesház hagyománya, felépítése és alkalmazása 2.

A méheseknek, mint minden igazán jó dolognak az életben, egyszerre volt gyakorlati és elméleti haszna, egyszerre tudták szolgálni a mennyiségi és a minőségi munkát, valamint a méhész és az általa gondozott, tartott méhek érdekét is.

Esszék az apiterápiáról: A méhesház hagyománya, felépítése és alkalmazása

A méhesház nem egyszerűen csak egy praktikus hely, nem csupán „kaptárlevegős ház”, és nem is „apiterápiás ház”, hanem annál sokkal több.

Tasi József István – Tajó, a művész méhész

Nyolc évvel ezelőtt jelent meg először a nyomtatott Méhészetben ez az inspiráló beszélgetés a méhésszel, aki Szakalár csodálatos mikroklímájában, a művészet és a méhészet közötti határokat átlépve találta meg az alkotás és a természet harmóniáját.

Nektár és ambrózia 4. rész

A méz készítése és fogyasztása kulturális jelentőséggel bírt, az ókorban ambróziának és nektárnak nevezték, amit istenek eledelének tartottak, és erjesztett italokhoz használtak.