Back to top

Töretlen a gomba népszerűsége

A különféle táplálkozási irányzatok terjedésével, és az egészségesebb étkezést követők táborának bővülésével növekszik a gombafogyasztás is. Magas fehérje- és alacsony kalória-,szénhidrát-, illetve zsírtartalmánál fogva ugyanis a gomba jól illeszkedik például a hús nélküli táplálkozásba, illetve a diétázók étrendjébe is.

A barna csiperkét egyre többen megkedvelik
Két nagy hazai gombatermesztő, komposztgyártó céget, valamint a Magyar Vegán Egyesületet kérdeztük a tapasztalataikról.

A gomba termesztésében nincsenek leállási időszakok, a friss áru egész évben elérhető, és a kereslete is folyamatos.

Csekély hullámzás azért felfedezhető: húsvét és karácsony táján érezhetően növekszik a fogyasztás, a nyári hónapokban van némi, 10-15%-os visszaesés, és ősszel, a vadon termő gombák szezonjában a termesztett gomba kereslete is megélénkül, mondta Vattamány Ágnes, a Bio-Fungi Kft. marketingmenedzsere.

A hazai piacon még kevésbé ismert gombák, mint a shiitake vagy a sárga laskagomba esetében még bőven növelhető a piac, és a kényelmi termékek, mint a szeletelt csiperkegomba is egyre keresettebbek.

Az egyes táplálkozási irányzatok (vegetáriánus, vegán) és a divatdiéták fellendülése pedig kifejezetten kedvez a gombaértékesítésnek.

A Bio-Fungi Kft. eladásai alapján a gomba 85%-át egyéni fogyasztók vásárolják, a maradék 15%-ot veszi fel a HoReCa szektor. A jelenlegi elhúzódó járványhelyzet nem csökkenti, inkább átrendezi a gombafogyasztást. Az éttermek, szállodák bezárása elsősorban a feldolgozott gomba forgalmát vetette vissza, ám ezt ellensúlyozza a friss gomba iránt megélénkült bolti kereslet. A cég derűlátó, hiszen a vásárlók egyre egészségtudatosabbak, és a termékek drágulása ellenére növekszik a fogyasztás, mondta Vattamány Ágnes.

Kevesebb a kitin

A laskában kevesebb a kitin, kalapja „hússzerűbb” formájú
A Pilze-Nagy Kft. harminc éve termeszt laskagombát. Méltán büszkék termékeikre, hiszen amellett, hogy hazai kutatók munkája alapozta meg az intenzív termesztéstechnológia kidolgozását, a laskagomba fogyasztása hozzájárul az egészség megőrzéséhez.

Talán kevésbé ismert, hogy miért tartják a gombákat húspótlónak. A laskagomba gazdag fehérjékben, amelyek szárazanyag-tartalmának mintegy a negyedét (15,4-30%) teszik ki, ráadásul nagy részük könnyen emészthető.

A gombafehérjék biológiai értéke megközelíti az állati fehérjékét.

A gomba kalapja fehérjében, és emészthető fehérjében is gazdagabb, mint a tönk. A friss laskagomba energiában szegény, mert nagyon magas a víztartalma, és a szárazanyag-tartalomnak csak elenyésző részét adják a zsírok és a cukrok. Emellett – ahogyan a gombákban általában – koleszterin sincs benne. A laskagomba tehát az egészséges életmód igényeinek megfelelő korszerű táplálék, mondta Somosné Nagy Adrienn ügyvezető.

A gombák sejtfala kitint is tartalmaz. Ezt az emberi szervezet nehezen emészti, így fogyasztása sokáig a jóllakottság érzését kelti, az arra érzékenyeknél azonban emésztési kényelmetlenséget okozhat. A kitin ugyanakkor élelmi rostnak tekinthető, annak előnyös tulajdonságaival. A laskagomba összes élelmirost-tartalma nagyon magas (a szárazanyag-tartalom 33,4%-a), azonban feleannyi benne a kitin, mint a csiperkében.

Nátriumból is jóval kevesebbet tartalmaz a laskagomba, ezért ajánlott a fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegeknek.

A vitaminok közül elsősorban a B-vitamin-csoport egyes tagjaiból (tiamin, ribo­flavin, niacin, folsav) tartalmaz említésre méltó mennyiséget, mondta a szakember.

Újrahasznosított melléktermék

A Pilze-Nagy Kft.-nél úgy gondolják, hogy nemcsak a táplálkozási szokások megváltozása fogja a jövőben a figyelmet a termesztett gombák felé fordítani, hanem az is, hogy a termesztésükhöz szükséges közeg a nagy mennyiségben rendelkezésre álló és ma még kevésbé hasznosított mezőgazdasági melléktermékből készül.

A gombák mint lebontó szervezetek így részt vesznek a melléktermékek, hulladékok hasznosításában, értéknövelésében.

Végeredményben a gombatermesztés hozzájárul a fenntartható és körforgásos élelmiszertermeléshez. Ez a szempont a klímaváltozás és a globális népességnövekedés okozta kihívások miatt egyre fontosabbá válik. A Pilze-Nagy Kft. a gombatermesztés során keletkezett melléktermékek szinte 100%-át újrahasznosítja. A letermett kö­zegből és egyéb szerves hulladékokból a biogáz-üzemükben biogázt, abból pedig elektromos áramot nyernek. A keletkezett energiát felhasználják a ter­mesz­tősátrak fűtésére, így kevesebb fosszilis energiahordozót kell használniuk. Ezzel a megoldással jelentősen csökkentik az ökológiai lábnyomukat. Így lett a gomba tehát kiváló, fenntartható termelésből származó egészséges fehérjeforrás, hangsúlyozta Somosné Nagy Adrienn.

A vegánok is kedvelik

A laskatermesztés alapanyaga mezőgazdasági melléktermék, mely a termesztést követően is újrahasznosítható
A Magyar Vegán Egyesület (MAVEG) rögtönzött közvélemény-kutatást tartott a Kertészet és Szőlészet kérdései alapján, melyekre közel 2000 szavazat érkezett. Ezek összesítéséből kiderült, hogy mely növényi termékeket fogyasztják elsősorban a vegánok a köznyelvi megfogalmazásban „húspótlóként”. Vegán körökben azért nem népszerű ez a kifejezés, mert szerintük a húst nem kell pótolni, anélkül is gond nélkül lehet élni, helyette jobb szóhasználat a fehérjeforrásként fogyasztott élelmiszer, mondta Bergovecz László, az egyesület elnöke.

Első helyen végeztek és 564 szavazatot kaptak a hüvelyesekből készült összetevők, 417 szavazattal a második lett a tofu, mely szintén egy hüvelyesből, a szójából készül, de mivel nagyon magas feldolgozottsági fokú élelmiszer, külön kezelik.

A gombát 338-an jelölték meg fő fehérjeforrásként fogyasztott termékként, ezzel a harmadik helyen végzett. Egyéb zöldségből készült összetevőkre 269-en szavaztak, 228 voksot kapott a szejtán vagy búzahús. Egyéb szójakészítményt 121 fő jelölt meg, egyéb gabonaféléből készült összetevők 104 szavazatot kaptak, a szintén tofuból készülő tempeh pedig 60-at.

A közvélekedéssel ellentétben nem úgy kell elképzelni, hogy a vegetáriánus egyszer csak vegánná válik, amint semmilyen állati eredetű terméket (hús, tejtermék, tojás) nem fogyaszt. A ve­ge­ta­rianizmus ugyanis táplálkozási, a vegán életmód viszont nagy százalékban etikai döntés. A húsmentes táplálkozást folytatókat egyre több áruház megcélozza, bővül a nekik ajánlott termékek köre, de ezekből csak kevés tartalmaz gombát. A tofuból viszonylag olcsón lehet nagyon jó minőségűt kapni már a kisebb boltokban is, talán ezért is előzhette be a gombát.

Akik azonban arra törekednek, hogy lehetőleg ne magas feldolgozottsági fokú készételeket vegyenek, és nem kezdenek neki házilag kinyerni a fehérjét például a búzából, azok előnyben részesítik a gombát.

Bergovecz László több mint húsz éve evett húst utoljára, és tíz éve vegán. Tapasztalatai szerint a magyar piacon a gomba fogyasztása a vegánok körében csökken, mert egyre több élelmiszer érhető el a húsfehérje pótlására. De mivel mind több a vegán itthon – már minden századik magyar így étkezik –, és az egészséges táplálkozás is előtérbe került, melynek fontos eleme a sokak által ismert gomba, növekszik a gombák kereslete.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/17 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Mozzarella mínusz tehén

A New Culture nevű startup a feljövőben lévő tehén nélküli tejiparban tevékenykedik. Olyan mikrobákat állítanak elő, amelyek tejfehérjét állítanak elő „tehenek bevonása” nélkül. Céjaik közt szerepel, hogy 2023 végére tehén nélküli mozzarellát dobjanak piacra.

Egyetemi innováció kerül a boltok polcaira

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) fiatal kutatóit és munkáikat bemutató sorozatunkban ezúttal egy új terméket üdvözölhetünk. Gyártása során teljesen új formát öltenek a felhasznált növényi alapanyagok, növelve a termék eltarthatóságát és egyszerűsítve a konyhai felhasználását. Az úgynevezett SalaDmi létrehozásában nagy szerepe van Csurka Tamás doktorandusznak.

Kiskerti növényvédelem vegyszerek nélkül

A növényvédelem szó hallatán főként a vegyszeres permetezés jut eszünkbe, amivel a növényeinket megtámadó kórokozókat, kártevőket igyekszünk elpusztítani, távol tartani a kertünktől. Az agrotechnikai munkafolyamatok megfelelő időben és sorrendben való elvégzésével is sokat tehetünk növényeink egészségéért úgy, hogy vegyszerezés még szóba sem került.

Gyomnövényből lett az egyik legkedveltebb zöldség

A Wageningeni Egyetem kutató DNS-elemzéssel próbálták visszavezetni a zöldség pontos útját, amely során gyomnövényből kedvelt zöldséggé vált.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Az egyetlen megoldás az elöregedő agráriumra

Az agrárium területén működő gazdaságok zömét idősebb korosztály irányítja. Ugyanakkor a felgyorsult digitális világ a mezőgazdaságban is megköveteli az új trendek és a másfajta gondolkodásmód beépítését a vezetési stratégiákba.

Felpezsdül a budapesti árutőzsde

Ünnepélyes csengetéssel indult a Budapesti Értéktőzsde és az Equilor Befektetési Zrt. június 10-ei sajtótájékoztatója, szimbolizálva a tőzsdei árupiac új korszakkezdetét, valamint hogy a hazai tőzsde ismét a magyar és a régiós agrárvilág egyik központi szereplőjévé váljon.