Alapvető gond, hogy bár a legnagyobb meggykonzerv-exportőrök vagyunk az unióban, gyakorlatilag egyetlen ország, Németország vásárolja a terméket, és ki is használja ezt a helyzetet. A FarmerExpón rendezett tanácskozáson erre a problémára kerestek megoldást a résztvevők.
A FruitVeB és a Debreceni Egyetem által szervezett tanácskozáson Apáti Ferenc, a szakmaközi szervezet elnöke röviden vázolta a piaci helyzetet. A magyar meggy 60-70%-át befőttnek dolgozzuk fel, és Németországban értékesítjük. A németek vásárolnak friss konzervmeggyet is tőlünk. Ez az egyoldalú kapcsolat azonban azzal jár, hogy a magyar konzervgyárak sem tudják érvényesíteni a költségeik idei, 20-25%-os megugrását.
vezette fel a témát Apáti Ferenc. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánhelyettese, Veres Szilvia elmondta, hogy szabadalmaztatott terméket fejlesztettek az egyetemen meggyből, ami további készítmények alapanyaga lehet. Az élelmiszertermelésben a minőség irányába kell elmozdulni, hangsúlyozta.
A polci árról indul
Széll István, a Parmen Konzervipari Zrt. ügyvezetője szerint az idén elég nyílt információáramlás volt a hazai meggypiaci szereplők között, bár annak hatékonyságát már megkérdőjelezte. Sokszor egymásnak feszülnek termelők és feldolgozók, pedig mindkét oldal célja, hogy megmaradjon ez az ágazat, hangsúlyozta. A meggykonzerv teljesen kiszolgáltatott a német piacnak, ahol egy előre kigondolt árszinten akarnak vásárolni.
A termesztők azt sem tudják, mennyit kell költeni arra, hogy feldolgozhatóvá tegyék az alapanyagot. Küzdelmes megtisztítani a lerázott meggyet a szennyeződésektől és hibás szemektől. Ráadásul az utóbbi időben a nyersanyag egyértelmű minőségromlását tapasztalták. Ennek kivédésére két optikai válogatót állítottak munkába a Parmennél, amivel három műszakkal számolva összesen 96 ember munkáját lehet kiváltani.
Szabó Péter, a Jonaco Kft. ügyvezetője szerint szorosan együtt kell kezelni a két oldal gondjait. Úgy látja, hogy körülbelül 30%-kal nagyobb a hazai gyártókapacitás, mint a piaci igény, a forgalom ugyanis ennyivel esett az utóbbi években. A Jonaco konzervgyárban ezért nagy beruházást végeztek, automatizálták a gyártási folyamatok jó részét, de nem ez a megoldás. A meggytermesztőknek is javítaniuk kell a hatékonyságukon. Szabó Péter is kiemelte a kiszolgáltatott helyzetet. Mint mondta,
Még a szüret előtt kötik meg a szerződést a vásárlókkal, azután jön a hazai alapanyag-felvásárlás körüli huzavona. Pedig termesztői szinten 30-40%-os nyereségnek kéne lennie, a feldolgozónál a 8% is elég lenne a gazdaságos működéshez. Végül hangsúlyozta, hogy a meggyágazat gondjainak megoldásához kevés a szervezettség meg a kommunikáció, annál nagyobb bajok vannak.
Lengyel és szerb versenytársak
A fagyasztott meggy piaca egészen más, mint a konzervmeggyé. A hűtőipar 6-8 ezer tonna alapanyagot dolgoz fel. Ezt az iparágat a lengyel és a szerb meggy uralja 60-80, illetve 50-60 ezer tonnás termeléssel. A fagyasztott meggyet pedig további élelmiszeripari vállalatok (tejipar, sütőipar, cukrászat) vásárolják, kisebb része kerül kiskereskedelmi forgalomba. Schmidt Szilárd, a Berkenye Hűtőház vezetője elmondta, hogy
Szerbiában sokkal olcsóbban termesztik a meggyet, mint nálunk, a lengyel termesztők pedig hatékonyabbak, mint mi. A magyar meggy beltartalma ugyan sokkal jobb, mint az Oblacsinszka fajtáé, de csak 5-10 centtel hajlandók többet fizetni érte.
Minden feldolgozó nagyon jól ismeri a piacot, és nagy tételben vásárolnak. A Berkenye Hűtőházhoz is érdemes volt fölvenni egy profi kereskedőt az értékesítés szervezésére. A cégnél minden évben próbálnak javítani a minőségen, néhány partnerük már kiemelt üzemként kezeli őket. A meggynél például 30-40 dologra kell figyelni, hogy kiváló legyen a végtermék. Fagyasztott termékeknél az is érdekes, hogy a kiskereskedelem kevésbé igényes, mint az élelmiszergyártók, mondta Schmidt Szilárd. Az üzemben sokat fejlesztettek az utóbbi években, optikai válogatót, röntgengépet állítottak munkába, mert csak akkor tudnak fennmaradni, ha jobbak, mint a versenytársaik.
Váratlan nehézségek
A meggytermesztőket is összefogó keceli Fresh Fruit Tész vezetője, Juhos Csaba is jobb árakat remélt az idén, és arra számított, hogy a hozammal sem lesz gond. Egyik várakozása sem valósult meg, ugyanis a jó kezdet ellenére tizedével kevesebb lett az idei termés a tavalyinál.
A hazai meggytermesztés nem tud mit kezdeni a hektikus időjárással, mert ilyen árak mellett nem lehet fedett ültetvényeket gazdaságosan működtetni. A fajtaváltás hozhat némi könnyebbséget, de ahhoz is idő kell. Márpedig a Kecel környéki gazdálkodók sorban hagyják abba a meggytermesztést, és a kereslet is csökken. Nem kiút a friss étkezési piac sem, mert olyan drága leszedni a meggyet, hogy cseresznyeáron kéne adni, annyiért pedig nagyon keveset vesznek meg.
A meggyágazat gazdasági és szociológiai okokból sorvad: nem látszik a termesztés megtérülése, és a fiatalok nem akarnak a mezőgazdaságban dolgozni. Csak ipari méretekben, hatékony, gépesített ültetvényekben van értelme ma meggyet termeszteni, hangsúlyozta Juhos Csaba.
Szerinte erősen koncentrálni kéne az értékesítést, hogy alkuképesebbek legyenek a felvásárlókkal. Az is jó lenne, ha növelni tudnánk a meggyfogyasztást, ez az ágazat minden szereplőjén segítene. Az eddigi marketingkampányok nem segítettek ebben. Javítani kell a termesztők hatékonyságát is, aminek termőhelyi akadálya is van. Aki nem tud 15-20 tonnás termést elérni egy hektáron, annak nem érdemes az adott helyen meggyet termeszteni.
Az idén 12 500 hektáron termesztettünk meggyet, de ha így megy tovább, öt év múlva feleannyi lesz a termőterület, tette hozzá Apáti Ferenc.
Egészségvédő meggykivonatAz egyik kivezető út a termékfejlesztés lehet, amiről a kerekasztal-beszélgetés során Gálné Remenyik Judit, a Debreceni Egyetem tudományos főmunkatársa beszélt. Kutatásaihoz volt szükség olyan meggykivonatra, amit sokáig és hűtés nélkül lehet tárolni és a gyártási eljárás nem roncsolja a gyümölcsben lévő antocianinokat. Ehhez kifejlesztettek egy ötvenszeres koncentrálási technológiát, és elérték, hogy a sűrítményt nem kell pasztőrözni vagy hűteni, mégis 5-10 évig eltartható. Ez a kivonat önmagában is magas élvezeti értékű, de más termékek alapanyagául is szolgálhat. Száz gramm meggyből 200 milligramm antocianint lehet kinyerni, aminek a piaci értéke 150-200 ezer forint, érzékeltette a módszer jelentőségét a kutató. Ilyen termékekre óriási a kereslet az aromaiparban, ahol a mai igényeknek megfelelően természetes eredetű aromákra próbálnak átállni. Ráadásul ezek az anyagok hatékonyabban csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet, mint a gyógyszerek, nem beszélve arról, hogy az antocianin-származékokat nem lehet mesterségesen előállítani, legalábbis gazdaságosan nem. A debreceni vizsgálatok szerint az éghajlat erősen befolyásolja ezeknek a vegyületeknek a mennyiségét, sem a nagy meleg, sem a kevés napsütés nem kedvező ebből a szempontból. Nagy jelentőségű lenne, ha elérnénk, hogy megismerjék az emberek a meggynek ezt a nagyon hasznos tulajdonságát, és naponta ennénk meggyet, hangsúlyozta Gálné Remenyik Judit. Végül azt is elárulta, hogy nincs ipari partner, aki elvégezné ezt az extrakciót. |
Lépni kell
Az áttekintéseket követő kerekasztal-beszélgetésen hangzott el a nagy kérdés: van-e esély rá, hogy a hazai konzervgyárak kialakítsanak valamilyen együttműködési formát, szerveződést, hogy jobb piaci helyzetbe kerüljenek.
Szabó Péter nyitott az együttműködésre, véleménye szerint is az iparág érdekeit kell előtérbe helyezni az értékesítésben. Ők a megbízható, hosszú távú gyártásban érdekeltek, és ha csak a kommunikációt sikerülne javítani egy ilyen lépéssel, már az megérné, hangsúlyozta. Viszont senki ne várja, hogy a piac elfogadja az 5-6 tonnás hozamot, akkor lehet továbblépni, ha 12-15 tonnás átlagtermésű ültetvényekről származik a meggy.
Juhos Csaba szerint a termesztőknek is meg kell lépniük ezt, hiszen azért lehet olcsón meggyet venni, mert sokan kínálják. A termesztés megújulása sem teljesen reménytelen, vannak olyan fiatal termesztők, akik fel tudnának építeni korszerű üzemeket, ha elég támogatást kapnának hozzá.
Fagyasztott meggynél nem lehet drasztikus áremelésre számítani, vélte Schmidt Szilárd. Szerinte a konzervben sincs erre lehetőség, hiszen helyettesítő termékre lehet váltani, ha túl drága lesz valami. Nagy kihívás még Ukrajna, ahol nagy lehetőségek vannak, és áfonyában már lenyomták a korábbi termelőket.
