0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2023. szeptember 27.

Rögös lesz az út a klímasemlegességig (2. rész)

Cikkük második részében az EU jelenlegi energiamixét és az annak radikális megváltoztatását szolgáló REPowerEU tervet mutatják be.

A 2021-es villamosenergia-fogyasztásban a megújuló energia aránya 37,5 százalékra javult (2020-ban 37,4%). A leggyorsabban a napenergia-felhasználás aránya (15,1%) emelkedett, de a legnagyobb arányt továbbra is a szél- és vízenergia (37,5%, illetve 32,1%) képviseli. A szilárd biomassza 7,4 százalékot és az egyéb megújuló energiaforrások 7,9 százalékot tettek ki. A tagországok között Ausztria (76,5%), Svédország (75,7%), Dánia (62,6%), Portugália (58,4%), Horvátország (53,5%) és Lettország (51,4%) vezet. A rangsor végén Málta (9,7%), Magyarország (13,7%), Luxemburg (14,2%), Csehország (14,5%) és Ciprus (14,8%) található. A 27 tagországból az előző évhez viszonyítva 2021-ben csak 14-ben volt javulás, 13-ban pedig csökkent a megújuló energiából származó áramfogyasztás aránya.

A két EFTA tagországban Izland (99,6%) és Norvégia (113,7%) – volt a legmagasabb a megújuló energia aránya a villamosenergia-felhasználásban.

A fűtés-hűtés energiafogyasztásán belül a megújuló energia aránya az EU átlagában 22,89 százalékot ért el 2021-ben (2020-ban 23%). A legnagyobb arányt Svédország (68,6%) Észtország (61,3%), Lettország (57,4%) és Finnország (52,6%) érte el, elsősorban a természeti adottságoknak köszönhetően. A legalacsonyabb érték Írországban (5,2%), Hollandiában (7,7%) és Belgiumban (9,2%) volt. Az EFTA tagország Izland megújulóenergia-aránya a fűtés-hűtés energiafogyasztásban 97,3% volt. A közlekedésben a megújulóenergia-aránya az EU-ban a 2020. évi 10,3 százalékról 9,1 százalékra csökkent 2021-ben, pedig 2030-ra 14 százalékra kell növelni ezt az értéket. Javuló arányt csak négy országban, Dániában, Horvátországban, Litvániában és Finnországban látunk. A legmagasabb arányt Svédország (30,4%), Finnország (20,5%) és Szlovénia (10,6%) mutatja, ezzel szemben Málta, Görögország, Írország, Lengyelország, Magyarország, Lettország és Litvánia értéke nem érte el a 7 százalékot. Magyarországon 2020 és 2021 között 11,6 százalékról 6,2 százalékra esett vissza ez az érték. Az EFTA-tagország Svédországban is nagy a megújuló energia aránya (20,4%) a közlekedésben.

Összességében megállapítható, hogy a közlekedés, valamint a fűtés-hűtés területén a megújulóenergia-fogyasztás aránya 2021-2020 között csökkent (10,3-ról 9,1%-ra, illetve 23-ról 22,9%-ra).

Az elektromosenergia-fogyasztásban is csak minimális javulást tapasztalunk (37,4-ről 37,5%-ra). Néhány tagország kivételével az EU tehát nem áll jól a megújuló energiára való áttérésben, pedig egyre nagyobb ívű célokat tűztek ki ezzel kapcsolatban. Ebből következik, hogy a 2050-re kitűzött célok nem tűnnek könnyen teljesíthetőnek. Például 2030-ra az energiafogyasztásban a megújuló energia arányának 40 százalékra kellene nőni a 2021. évi 21,8% helyett (83%-os javulás), amikor 2011-2021 között 14,5 százalékról 21,8 százalékra bővült ez az arány, azaz csupán 50 százalékos javulást sikerült elérni. Ráadásul az iparban, a közlekedésben és a fűtés-hűtés területén cél a 45 százalékos érték teljesítése. A cél az energiamegtakarításból, a megújuló energia előállításának növeléséből és a megújuló energia beszerzési forrásainak bővítéséből érhető el.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: