0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 7.

Rögös lesz az út a klímasemlegességig (2. rész)

Cikkük második részében az EU jelenlegi energiamixét és az annak radikális megváltoztatását szolgáló REPowerEU tervet mutatják be.
Az Európai Parlament 2022-ben állást foglalt a tengeri megújuló energiára vonatkozó európai stratégiáról azzal a megjegyzéssel, hogy a versenyképes átállás érdekében a beépített tengeri szélenergia-kapacitásnak 2030-ra el kell érnie a 70-79 GW-ot.

Az új REPowerEU-célok további 210 milliárd eurós beruházást igényelnek 2027-ig. A mechanizmus fő célja, hogy segítsen a tagországoknak a megújuló energiára vonatkozó egyéni és kollektív célok elérésében. A finanszírozási mechanizmus összekapcsolja azokat az országokat, amelyek hozzájárulnak a projektek finanszírozásához (hozzájáruló országok) azokkal az országokkal, amelyek beleegyeznek, hogy új projekteket építsenek a területükön (fogadó országok). A Bizottság határozza meg a mechanizmus végrehajtási keretét és finanszírozási eszközeit, és dönt arról, hogy a tagállamok, az uniós alapok vagy a magánszektor hozzájárulásai finanszírozhatók-e a mechanizmus keretében. A finanszírozási mechanizmus keretében előállított energia az összes részt vevő ország megújuló energiával kapcsolatos céljainak a megvalósításába beleszámít, mert végső soron mind az Európai Zöld Megállapodás megvalósítását szolgálja: a klímasemlegesség elérését 2050-re.

Az úgynevezett REPowerEU-forrást a tagállamok nemzeti helyreállítási tervéhez kapcsolódóan lehet igényelni, megújulóenergia-felhasználásra, energiahatékonyságra és energiatároló-kapacitás kiépítésére.

A REPowerEU-terv középpontjában a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility: RRF) terv áll. Az RRF-hiteleket (jelenleg 225 milliárd eurót) és az ETS-kibocsátási egységek elárverezéséből finanszírozott RRF-támogatásokat (jelenleg a piaci stabilitási tartalék 20 milliárd euró értékben) 2027-ig használhatják fel a tagállamok az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának a növelésére, illetve a közlekedési infrastruktúra, azon belül a vasútvillamosítás támogatására.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: