Az energetikai hidrogén részaránya az EU energiafogyasztásában a jelenlegi 2 százalékról 2050-ig várhatóan 13-14 százalékra fog emelkedni. A tiszta hidrogén 2050-ig a világ energia­szükségletének 24 százalékát is fedezheti a becslések szerint. A megújuló hidrogén egyelőre nem versenyképes a fosszilis alapú hidrogénnel. Az „elektromos áramon alapuló hidrogént” a víz elektrolízisével állítják elő, függetlenül az áramforrás típusától, azaz az ÜHG-kibocsátás a villamos energia előállításának módjától függ. A „megújuló (zöld) hidrogén” esetében a felhasznált villamos energia megújuló forrásokból származik, vagyis az ÜHG-kibocsátása közel nulla (biogáz átalakításával vagy biomassza biokémiai átalakításával is elő lehet állítani).

A „hidrogénből származó szintetikus üzemanyagok” többféle, hidrogén- és szénalapú gáznemű és folyékony tüzelőanyagokat jelentenek. A megújuló (zöld) szintetikus üzemanyag feltétele, hogy a szintézisgáz hidrogén összetevője legyen megújuló (pl. a légi közlekedésben használt szintetikus kerozin). Az ipari kereslet (acélgyártás, a tehergépjárművek, a vasúti és tengeri közlekedés) is nő a hidrogén iránt. Az egyre olcsóbb megújuló villamos energiát hidrogénné alakítják át, ráadásul a hidrogén napi, illetve szezonális tárolásra is felhasználható, egyrészt tartalék energiaként, másrészt kiegyenlítő funkciók biztosítására. Az érintett ágazatok részéről is komoly beruházásokat feltételez a hidrogénfogyasztás. A megújuló energiaforrásból származó zöld hidrogén önmagában nem tudja szénmentesíteni a nehézipart. Ha a hidrogéntermelés túl nagy többletkapacitást igényel a megújuló energia termelésében, akkor a többi villamosítási terület (áramtermelés, közlekedés, fűtés stb.) hátrányba kerül. A zöld hidrogént kiegészítve a megújuló energia időszakos használatával nem lesz alkalmas ipari felhasználásra, ahol 24 órás folyamatos működésre van szükség. A megújuló hidrogén minimális részarányának előírása vagy kvóta bevezetése várható egyes végfelhasználói ágazatokban, például a vegyiparban és a közlekedésben.

Oláh Judit, Popp József
Neumann János Egyetem