0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 16.

Tojásfarm és sertésüzem Faddon

Alternatív tojásfarmot adtak át a faddi Duna-Hyb Kft. telephelyén. Mivel a ketreces tartást előbb-utóbb fel fogják számolni, a szabadtartás pedig fajlagosan a legnagyobb költségű, az úgynevezett volier tartástechnológiát választották.

Alternatív tojásfarmot adtak át a faddi Duna-Hyb Kft. telephelyén májusban. Az elmúlt héten már a 15 ezer jérce is megérkezett Ausztriából. A beüzemelés napjaiban látogattuk meg a telephelyet, ahol az első tapasztalatokról kérdeztük Reibling Tamás tulajdonos-ügyvezetőt.

Fotó: Duna-Hyb Kft., Medgyesi Milán

Azért esett a választása a Lohman-­hibridekre (amelyek 17 hetesen kezdték meg életüket az új üzemben), mert a legkevesebb takarmányt igénylik, vagyis a legkisebb termelési költséggel tarthatók.

Az első üzemnapok valóban a legizgalmasabb és legnehezebb időszakot jelentik számukra, erősítette meg az állatorvos végzettségű szakember, aki édesapjával és testvérével több mint harminc éve foglalkozik sertéstenyésztéssel – méghozzá kiváló eredményekkel.

„A madár tudja a dolgát, a vas is, de az elektronika még csak a 30 százalékát” – fogalmazott. Ottjártunkkor éppen a külföldi szakembereket várták az optimalizálás érdekében. A teljesen zárt, automatizált technológia német, a szellőzésvezérlés pedig dán fejlesztés eredménye.
Reibling Tamás: a világtól vagyunk stresszesek, de ettől még nem tesz jót, ha idegen fehérjét is beviszünk a szervezetünkbe

A családi vállalkozás a több lábon állás érdekében döntött úgy, hogy a sertéstenyésztés mellé a stabilabb piaci helyzetű és kisebb inputigényű tojástermelésbe is belekezdenek. Mivel a ketreces tartást előbb-utóbb fel fogják számolni, a szabadtartás pedig fajlagosan a legnagyobb költségű, az úgynevezett volier tartástechnológiát választották. Ausztriában több, itthon még csak néhány ilyen üzem működik. Lényege, hogy a madarak nem ketrecekben élik le az életüket, hanem teljesen szabadon közlekednek az 1000 négyzetméteres üzem területén, aminek köszönhetően sokkal kevesebb stressz éri őket.

Az üzemben kényelmes tojófészkek, automatikusan adagolt keveréktakarmány és beszerelt ivóvíz áll rendelkezésükre. A helyben elérhető kemény és vasas vizet szűrik, fertőtlenítik, vas- és mangántalanítják számukra, vagyis gyakorlatilag ásványvíz minőséget kapnak.
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: