0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 13.

Tojásfarm és sertésüzem Faddon

Alternatív tojásfarmot adtak át a faddi Duna-Hyb Kft. telephelyén. Mivel a ketreces tartást előbb-utóbb fel fogják számolni, a szabadtartás pedig fajlagosan a legnagyobb költségű, az úgynevezett volier tartástechnológiát választották.
madarak teljesen szabadon közlekednek az 1000 négyzetméteres üzem területén. Fotó: Medgyesi Milán

A fiatal állomány már elkezdte a termelést, de egyelőre csak napi 20-40 tojásnál tartanak. Várakozás szerint a 22-23. élethetüktől 12-13 ezer darabot tojnak majd naponta. A cég tervei szerint a teljes mennyiséget belföldön értékesítik, elsősorban a környéken található éttermek, cukrászdák és szállodák számára. Tárgyalásban vannak egy tojás-nagykereskedővel, és a helyi lakosságot is ki szeretnék szolgálni egy telepi tojásboltban.

A multinacionális kiskereskedelmi láncok igényeit azonban nem tudják kiszolgálni, mivel ehhez heti szinten százezres nagyságrendben kellene termelniük.

Mint számos más termékből, a jércéből is hiányt okozott a COVID. Nemcsak drága, hanem időigényes is hozzájutni, ezért a Reibling-farmon szóba került, esetleg felelevenítenek egy régi módszert a termelési ciklus meghosszabbítására. Ez az úgynevezett vedletés, aminek az a lényege, hogy egy hétig megvonják a takarmányt az állatoktól, aminek hatására levedlenek, mintegy 10 százalékuk el is hullhat, de ami megmarad, az az elvárt szinten fogja tudni folytatni a tojást, még 5-6 hónapig.

A jércék egyébként szemestakarmányban tritikálét, kukoricát, napraforgót, szójadarát kapnak, ami ásványi premixszel egészül ki. A gazdaság a baromfi- és sertéstelep ellátásának mintegy hatvan százalékát termeli meg saját földeken. A 300 hektáros területből 200 hektárt öntözhetővé tettek egy támogatott beruházás keretében.

A hígtrágyát szeparálják és ezzel öntözik a földeket, míg a szilárd részt a tarlón szórják szét a leggyengébb részeken, aminek köszönhetően jóval kevesebb műtrágyát kell vásárolniuk.

Az eredetileg 750 millió forintra tervezett tojóüzem építésére 2020-ban adtak be pályázatot, és 2021-ben kezdték el a kivitelezését. A közben kialakult pénzügyi-gazdasági válság miatt jelentősen megnőttek a költségeik. Az irányító hatóság 20 százalékos költségemelkedést engedélyezett az építőanyagok tekintetében, de a beruházáshoz így is jelentősen nagyobb önrészt kellett mozgósítaniuk a tervezettnél. Mivel azonban a hízóból és a malacból folyamatosan van exportbevételük, euró-alapon alacsonyabb kamattal vehették igénybe a bankhitelt.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: