Boldog tyúk, finomabb tojás?
Az így termelt tojások egészségesebbek, mivel kevesebb stresszhormon kerül beléjük, amely a táplálkozás során kumulálódik a fogyasztó szervezetében. Az állati eredetű élelmiszerektől lennénk stresszesek? Természetesen nem, válaszolja a szakember: „A világtól vagyunk stresszesek, de ettől még nem tesz jót, ha idegen fehérjét is beviszünk a szervezetünkbe. Ez az oka, hogy a vágóhidakon is pihentetik az állatokat vágás előtt. Ha a tojókat összezsúfoljuk a 40×40-es ketrecben, ahol csak leülni és felállni tudnak, nyilván nem fognak olyan termelési teljesítményt nyújtani, mint ami genetikailag elvárható tőlük. A „boldog állat” kifejezés kicsit pejoratívan hangzik, de ha nem muszáj, ne kínozzuk őket. Teremtsünk számukra minél kedvezőbb körülményeket, hogy a fajtára jellemző módon termelhessenek!”

Ha a tartástechnológiák költséghatékonyságát vesszük figyelembe, akkor ketreces tartásban a legjobb a termelés, mivel az állat kevésbé tudja lemozogni a takarmányt, a szabadtartásban viszont a legmagasabb lesz a takarmányigény.
A telephelyen a fertőzések megelőzése érdekében igen szigorúak a higiénés előírások. Így például a tetőtől talpig borító védőfelszerelés, kéz- és cipőfertőtlenítés után sem léphettünk közvetlenül az állatok közé, de az itt dolgozók – a modern technológiának köszönhetően mindössze két fő – számára is előírás, hogy semmilyen madarat nem tarthatnak otthon.
Az üzemi területen mindent úgy alakítottak ki, hogy minimalizálják a forgalmat. Idegen jármű nem hajthat be a telephelyre. A bekevert takarmány csőrendszeren keresztül jut a szomszédos sertéstelepről a készárutoronyba, az árutojást pedig targoncákkal fogják majd kihordani.