0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 26.

Mikor szedjük fel az őszi-téli gyökérzöldségeket?

A gyökérzöldségek többségét az év jelentős részében fogyaszthatjuk saját termesztésből frissen vagy egyszerűen tárolva.

Jelentőségüket ízük és beltartalmi értékük mellett éppen az adja, hogy egész évben elérhetők, viszonylag könnyen kezelhetők, nem romlanak gyorsan, és nagy hozamuknak köszönhetően az áruk is kedvező.

Hazánkban és a szomszédos országokban a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák és zeller a legfontosabb leves- és püréalapanyagok közé tartoznak, amelyekhez – főként a szláv konyhákban – csatlakozik a cékla, amely kedvelt savanyúság is.

A retket és a feketegyökeret általában salátaként vagy szendvicskísérőként fogyasztjuk, a reszelt torma pedig elsősorban fűszerező hatása miatt kedvelt.

A gyökerükért termesztett zöldségfélék nagy része kétéves növény. A sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zeller, feketegyökér, a téli retek és a cékla a magvetés évében a gyökérzet és a lombozat kifejlesztésével készül fel a második évi virágzásra és terméshozásra. A hónapos retek egyéves növény, azaz első évben beérleli terméseit is. A torma a természetben évelő növény, amelyet a termesztésben vegetatívan szaporítunk. A gyökérdarabok ültetésének évében általában még nem hoznak virágot, második évtől viszont általában igen.

A kissé meglankadt lombozat könnyebben szakad, még ha egészséges is
Bár némelyik fajnak a levele is fogyasztható, sőt, közismertek levélzöldségként vagy fűszernövényként, a legtöbb esetben a gyökerük vagy a szár-gyökér együttes megvastagodásából származó terjedelmes gumójukat használjuk.

Ezen növények ősei, vad változatai ugyan jelentősen kisebb „termést” nevelnek, de ezeknek a növényi részeknek egyik fő feladata a növény életében eredetileg is a raktározás, a virág- és termésneveléshez szükséges tápanyagok felhalmozása. A tápanyagok felhalmozódásának idején fejlődik ki a viszonylag nagy méretű raktározó szerv a termesztett fajtákban. Jelentős méretnövekedésük tehát akkor van, amikor a növény (főként a lombozata) már elérte azt a méretet és kort, hogy nemcsak a saját pillanatnyi működésére termel, hanem tud tartalékot képezni a virágszár, virágok, magok kifejlesztéséhez.

Július elején csomós méretű sárgarépát lehet szedni

Mindezek alapján, ha összevetjük e növények környezeti igényeit és termesztéstechnológiáját (vetési idejét, tenyészidő hosszúságát),

időjárásunk átlagos évi alakulását és a nappalhossz változását, megállapítható, hogy az őszi-téli felhasználásra szánt gyökérzöldségek esetében az őszi időszakban a legjelentősebb a gyökér vagy gumó növekedése.

Ráadásul az ősz folyamán az idő előrehaladtával egyre gyorsabb a gyarapodásuk.

Ha nedves földből szedjük föl a répát, általában rosszabbul
tárolható

Sárgarépa szinte minden zöldségeskertben megtalálható, amit ha őszi felszedésre szánunk, akkor is már a friss zöldborsóleves kedvéért „megegyelünk”, tehát már júniusban kezdjük szedni – akkor persze még csak kis gyökereket, melyeket megpucolni sem tudunk, olyan picik. Egy átlagos házikertben aztán a további fejlődés így írható le: nyár közepén már találunk nagyobb gyökerű növényeket is, de azok még mindig kis átmérőjűek. Szeptember elején már szépek, de még csomózott méretűek, ilyenkor már nem csak a sorban keresgélve egyesével szedjük a gyökereket, hanem sorba kezdjük felszedni. Szeptemberben megindul a gyors növekedés, hétről hétre határozott méretgyarapodással, persze ehhez kell megfelelő nedvesség- és táp­anyagellátás. Szeptember második felében és októberben a gyökérhozam-növekedés akár heti 10-20%-os lehet.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: