0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. július 14.

Mihez kezdjen egy fiatal, aki gazdálkodásba vágna?

Cserge Zsolt szentpéteri gazda a szüleitől vette át a kisgazdaságot. Az interjú során a kisgazdaságok és a fiatal gazdák lehetőségei is szóba kerültek.

A fiatal gazdák programja furcsán indult. Az akkori miniszter még a támogatási koncepció elfogadása előtt beharangozta azoknak a fiataloknak a támogatását, akiknek a vállalkozása ötévesnél fiatalabb. Az Állami Földalap is meghirdette, hogy állami földeket adna bérbe a fiatal gazdáknak. Emiatt sok ifjú gazda engedélyt váltott ki.

A Vidékfejlesztési Program elfogadásakor azonban kiderült, hogy csak az jogosult a támogatásra, akinek maximum kétéves vállalkozói múltja van, az első pályázati felhívás szerint pedig már csak az volt jogosult, aki a pályázat meghirdetése után alapított vállalkozást.

Cserge Zsolt úgy véli, ezzel nagyon sok ifjú gazdajelöltet megtévesztettek. Ennek ellenére az első, 2015-ös felhívásra több mint kétezren pályáztak, és csak hatszázra volt forrás. A kifizető ügynökség sem készült föl ennyi pályázat kezelésére, ezért még az ő kifizetésüket is csak 2018-ban kezdték meg. Az ifjú gazdák szervezete kezdeményezte, hogy csoportosítsanak át pénzt a programba, és újra megszólították a forráshiány miatt nem nyerő pályázókat. Sokan nem éltek már az új lehetőséggel, mert más megélhetést választottak, vagy mert addigra túlnőtték a kiírás szerinti standard termelési értéket, amit szigorúan 50 ezer euróban határoztak meg.

A későbbi pályázatokban ez, szerencsére, megszűnt. Érthetetlennek tűnik, de sokan emlegetik, hogy komoly lobbizás folyt azért, hogy a több mint 40 milliós program megbukjon, és hogy a költségvetését más területre csoportosítsák át – amellett, hogy sokan nem szerettek volna új szereplőkkel versengeni a Földalap földjeiért folyó versenyben. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy sok olyan pályázó volt, aki se területtel, se indulótőkével nem rendelkezett, csak az 50 ezer eurós támogatást látta.

A program valójában azoknak segített, akiknek volt valamilyen családi kötődése a mezőgazdasághoz, például ahol az apa átadott valamennyit az általa használt területből a fiának, hogy pályázhasson.

Ugyanis 50 ezer euró kevés az induláshoz, főleg, ha abból csak 35 ezret lehet megkapni az első részletben. Cserge Zsolt szerint ennyiből úgy elindulni, hogy valakinek nincs földje, gépe, esetleg még szakmai tudása sem, az eleve kudarcra van ítélve.

A fiatal gazdák most újra bizakodhatnak, mert a következő tervezési időszakban már nagyobb támogatásra számíthatnak. Az előző tervezési időszakban az agrárköltségvetés maximum 2 százalékát irányozták elő fiatal gazdák támogatására, a jelenlegiben viszont minimum 2 százalékra változott a feltétel. A különbség érzékeltetésére: a fiatalokra ténylegesen elkülönített összeg eddig az agrárbüdzsé 0,7 százalékát tette ki.

Főként paprikával foglalkoznak

Cserge Zsolt szerint nehéz azt várni a vállalkozásukat évtizedekig építő szülőktől, hogy a generációváltás kedvéért visszább húzódjanak, miközben még éreznek magukban energiát a munkához. Az irányítás jogának átadása mindig is érzékeny téma volt, évszázados probléma. Csakhogy régebben nem volt más lehetősége a fiataloknak, mint hogy kivárják az idejüket. Nem volt annyi lehetőségük, mint ma, hogy munkát és vele életmódot váltsanak. Pedig az idősebb gazdákkal találkozva mindegyikről lerí a büszkeség, amikor elmondhatják, hogy van, aki továbbviszi a gazdaságukat.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság