A fiatal gazdák programja furcsán indult. Az akkori miniszter még a támogatási koncepció elfogadása előtt beharangozta azoknak a fiataloknak a támogatását, akiknek a vállalkozása ötévesnél fiatalabb. Az Állami Földalap is meghirdette, hogy állami földeket adna bérbe a fiatal gazdáknak. Emiatt sok ifjú gazda engedélyt váltott ki.
Cserge Zsolt úgy véli, ezzel nagyon sok ifjú gazdajelöltet megtévesztettek. Ennek ellenére az első, 2015-ös felhívásra több mint kétezren pályáztak, és csak hatszázra volt forrás. A kifizető ügynökség sem készült föl ennyi pályázat kezelésére, ezért még az ő kifizetésüket is csak 2018-ban kezdték meg. Az ifjú gazdák szervezete kezdeményezte, hogy csoportosítsanak át pénzt a programba, és újra megszólították a forráshiány miatt nem nyerő pályázókat. Sokan nem éltek már az új lehetőséggel, mert más megélhetést választottak, vagy mert addigra túlnőtték a kiírás szerinti standard termelési értéket, amit szigorúan 50 ezer euróban határoztak meg.
A későbbi pályázatokban ez, szerencsére, megszűnt. Érthetetlennek tűnik, de sokan emlegetik, hogy komoly lobbizás folyt azért, hogy a több mint 40 milliós program megbukjon, és hogy a költségvetését más területre csoportosítsák át – amellett, hogy sokan nem szerettek volna új szereplőkkel versengeni a Földalap földjeiért folyó versenyben. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy sok olyan pályázó volt, aki se területtel, se indulótőkével nem rendelkezett, csak az 50 ezer eurós támogatást látta.
A program valójában azoknak segített, akiknek volt valamilyen családi kötődése a mezőgazdasághoz, például ahol az apa átadott valamennyit az általa használt területből a fiának, hogy pályázhasson.
A fiatal gazdák most újra bizakodhatnak, mert a következő tervezési időszakban már nagyobb támogatásra számíthatnak. Az előző tervezési időszakban az agrárköltségvetés maximum 2 százalékát irányozták elő fiatal gazdák támogatására, a jelenlegiben viszont minimum 2 százalékra változott a feltétel. A különbség érzékeltetésére: a fiatalokra ténylegesen elkülönített összeg eddig az agrárbüdzsé 0,7 százalékát tette ki.

Cserge Zsolt szerint nehéz azt várni a vállalkozásukat évtizedekig építő szülőktől, hogy a generációváltás kedvéért visszább húzódjanak, miközben még éreznek magukban energiát a munkához. Az irányítás jogának átadása mindig is érzékeny téma volt, évszázados probléma. Csakhogy régebben nem volt más lehetősége a fiataloknak, mint hogy kivárják az idejüket. Nem volt annyi lehetőségük, mint ma, hogy munkát és vele életmódot váltsanak. Pedig az idősebb gazdákkal találkozva mindegyikről lerí a büszkeség, amikor elmondhatják, hogy van, aki továbbviszi a gazdaságukat.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar![]() |