Sokunkban él egy kép a mediterrán fűszerek sokaságáról. Azonnal felvillan a szemem előtt egy olasz kisváros étterme, ahol az ablakpárkányon cserepes bazsalikomok, oregánók, menták sorakoznak. Gondolatban tovább sétálok, és a kis udvarokban mindenhol hatalmas rozmaringbokrok virágoznak, a parkokat különböző színű és fajtájú kakukkfüvek díszítik. Ha a rozmaring mediterrán fűszer, hogyan lehet mégis, hogy a magyar folklór szerves része? Miért van az, hogy Észak-Európáig bárhol találkozhatunk mezei kakukkfűvel és vad oregánóval?
Őshonos mediterrán fűszerek
A mediterrán szó a mediterráneum földrajzi jelzőből származik, ez a térség a Földközi- tenger partvidékét jelenti. Sokkal több fűszerünk származik erről a vidékről, mint hinnénk, azonban nem feltétlenül azok, amik elsőre az eszünkbe jutnak.
Egy részük a görög kultúrából, majd az abból sokat átvett Római Birodalomból indult hódító útjára szerte Európába. A birodalom bukását követően pedig sokáig a kolostorkertek őrizték ezeket a növényeket, hogy a sötét középkor végével újra elkezdjenek teret hódítani.
Babér
Ha a fűszernövény és a Római Birodalom egy mondatban szerepelnek, az első fűszer, ami az eszünkbe juthat, a babér, amit Julius Caesar inkább kopaszságának álcázására használt.
Már az ókorban is nélkülözhetetlen fűszer volt, ugyanis ízanyagai kihozzák az ételek zamatát, mindamellett segített elfedni a rosszabb minőségű hozzávalók ízeit. Legjobb, ha balkonládában neveljük, és télen bementjük úgy, mint a leandert. Jól tűri a metszést, szinte bármilyen formát kialakíthatunk belőle. Szereti a párát, és meghálálja a rendszeres öntözést, de nem szereti a pangó vizet, legyen jó vízáteresztő közegben.
Rozmaring
A rozmaring valóban mediterrán fűszer. Szárazságtűrő növény, ezért életben maradásához sokszor elég a tengerparti szél által hozott légnedvesség. Innen ered a latin neve is, azaz „a tenger harmata” (ros = harmat, marinus = tenger). Közép- és Észak- Európában fagyérzékenysége miatt csak a virágcserép megjelenése idején, a 16. és 17. században terjedt el, előtte csak szárított formában juthattak hozzá.
A kert legmagasabb, legnaposabb pontjára ültessük. Így kisebb az esélye a fagykárnak, és az esővíz is elvezetődik. Ültetést követően ne nagyon locsoljuk, kivéve, ha balkonládában termesztjük.
Mustár
Nem gondolnánk, hogy a mustár mediterrán vidékről származik, hiszen a belőle készült mustárpasztát nem egy hagyományos dél-európai lakomán képzeljük el, pedig a mustár népszerűsége szintén Rómából indult és jutott el egészen a skandináv országokig. A francia konyhában a 8. századtól igazán népszerű, míg a britek és a németek figyelmét feltehetően csak a 12. században keltette fel.
Érdemes korán vetni, hogy megakadályozzuk a földibolha-kártételt. Rendkívül gyorsan kel, így talajtakaróként is működik, de zöldtrágyanövény is.
Menta
A görög nimfa, Mintha a mitológia szerint Hádész szeretője volt, és amikor a felesége rájött a viszonyra, a földre taszította és darabokra tiporta a lányt, akiből menta fakadt. Az egyik legősibb fűszerünk, nem csoda hát, hogy a görög mitológiában is helyet kapott. Fény- és vízigényes növény.
Szaklap, amelyben a cikk megjelent:
Kertbarát Magazin