Gesztenye

Az európai gesztenye (Castanea sativa) termesztése Európa déli részére koncentrálódik, ezen belül is jelentős a Földközi-tenger nyugati medencéjének populációja az Ibériai-félszigeten és az Appennini-félszigeten.
1990 óta jelentős mértékben és folyamatosan nőtt a világ gesztenyetermesztése, amit egyértelműen Kína generál. Kínában állami program segíti a gesztenyeültetvények létesítését a lakosság jobb ellátása érdekében. Európában eddig stabil volt a gesztenye mennyisége, 2020 óta kismértékű emelkedés tapasztalható. Törökország a legnagyobb gesztenyetermesztő, Spanyolország és Olaszország követi. Valamennyi ország a saját nemesítésű fajtáit termeszti, Franciaország kivételével, ahol számos külföldi fajtát tesztelnek, és – kedvező eredmények esetén – vezetnek be a termesztésbe. A nemesítési módszerek közül a tájszelekciót használják a legnagyobb mértékben, nagyon kevés a hibridfajta a termesztésben. A múltban szinte kizárólag magonc alanyokon álló ültetvények létesültek, az új ültetvényekben már nagy arányban hibrid alanyok találhatók.
Olaszországban európai gesztenyékből számos van a fajtalistán, melyek nagy része eredetvédett. Chiusa di Pesióban található a legnagyobb olasz gesztenyekutató centrum, ahol sok fajtát, genotípust hasonlítanak össze. Spanyolországban 200 fajta szerepel a fajtalistán, melyeket szaporítanak is a faiskolák. A fajták nagy része marroni típusú, vagyis egy nagy termés fejlődik a kupacsban.
Törökországban számos európai gesztenyefajta található a fajtalistán, de az újabb ültetvényekben csak hibridfajtákat termesztenek, mióta az 1987-es 20 ezer tonnáról 2000-re 5000 tonnára csökkent az országos termés a kórokozók miatt. Emellett középerős, illetve törpe növekedési erélyű alanyokat is előállítottak, melyek hamarosan a piacon megvásárolhatók lesznek. Görögországban a Volos és a Creatan európai gesztenyefajták terjedtek el.
Jelenleg 21 vegetatív alany áll a termesztők rendelkezésére a mediterráneumban, melyekben megtalálható az európai gesztenye „vonal”, mert sajnos nem lehet csak tisztán európai gesztenyealanyokat használni az ültetvényekben. Az alanyokkal kapcsolatban főbb nemesítési célok a kórokozókkal szembeni ellenálló képesség fokozása, a növekedési erély mérséklése, a jó kompatibilitás számos fajtával.
A tanulmányút a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kutatási Kiválósági Programjának támogatásában részesült. A rendezvényt lebonyolítása előtt az EUFRIN héjas termésű gyümölcsfajok munkacsoport is népszerűsítette.
Szerző: Dr. Bujdosó Géza
MATE KERTI Gyümölcstermesztési
Kutatóközpont
Ajánljuk még: