Ez az előny, amit a fejlettebb növények kikerülése jelent hamar semmivé lesz, ha kiültetés után a palánták nem fejlődnek tovább lendületesen, hanem megtorpannak. Erre pedig nagy esély van, hiszen a növényt sokkhatásként éri az átültetés és az, hogy új környezetbe került…
A gondosan nevelt palánták kiültetése izgalmas pillanat a kertész életében. Végre elfoglalhatják végleges helyüket a kertben vagy a balkonládában, és megkezdhetik „igazi” fejlődésüket. Azonban előfordulhat, hogy a kiültetés után a növények „megállnak”, növekedésük lelassul vagy akár napokra megáll. Ennek számos oka lehet, ám néhány egyszerű praktikával nagymértékben csökkenthetjük ennek a kockázatát, és biztosíthatjuk a palánták zavartalan fejlődését.
Kerüljük a gyökérsérüléseket és a gyökérvesztést
Már a kiültetés pillanatában sokat tehetünk a későbbi problémák megelőzése érdekében.
Ha a gyökerek nagyon összegubancolódtak, finoman lazítsuk meg őket a kiültetés előtt. A megfelelő méretű ültetőgödör biztosítja, hogy a gyökereknek legyen elég helyük terjeszkedni, hiszen így lazább talaj veszi körül ezeket, amiben könnyebb növekedniük. A szabadgyökerű palántáknál természetesen nagyobb a kockázat a fejlődés időszakos leállásának, mint a tápkockás vagy cserepes palánták esetén, pont azért, mert utóbbiaknál gyakorlatilag nincs gyökérsérülés.
Öntözni kötelező
A kiültetés utáni időszakban a megfelelő öntözés kritikus fontosságú. A frissen ültetett palánták gyökerei még nem képesek elég hatékonyan felvenni a vizet a talajból. Ezért az első néhány napban gyakrabban, de kisebb adagokban öntözzünk. A talaj legyen nedves, de ne áztassuk el, mert a túlzott vízmennyiség fulladáshoz (levegőtlen talajkörnyezet) és gyökérrothadáshoz vezethet. Később, ahogy a növények megerősödnek, ritkábban, de alaposabban, nagyobb vízadaggal öntözzünk! A lényeg, hogy a víz elérje a gyökérzóna mélységét. A legjobb módszer a talaj felső rétegének tapintással történő ellenőrzése. Ha az felszáradt, ideje öntözni.
Árnyékolás, edzés
A palánták a védett körülményekhez vannak szokva (árnyékolt, megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú fóliasátor), ezért a hirtelen, erős napsugár megviselheti őket. Különösen a naposabb napokon, a kiültetés utáni első néhány napban érdemes valamilyen ideiglenes árnyékolást biztosítani számukra. Ez lehet egy fátyolfólia, egy régi lepedő vagy akár egy nagyobb levelű növény árnyéka. Az árnyékolás segít megelőzni a levelek megégését és a túlzott párolgást, ami dehidratációhoz vezethet. Fokozatosan szoktassuk hozzá a növényeket a közvetlen napfényhez, így később már nem okoz gondot az erős napsütés számukra.
A palánták kiültetés előtti „edzése” kulcsfontosságú ahhoz, hogy jobban viseljék a kinti körülmények változásait. Legalább néhány nappal a tervezett kiültetés előtt kezdjük el fokozatosan hozzászoktatni őket a külső körülménykehez.
A fejlődéshez tápanyag kell
A megfelelő talaj előkészítése elengedhetetlen a palánták egészséges növekedéséhez. A kiültetéskor érdemes a gödörbe egy kevés komposztot vagy organikus trágyát keverni, hogy biztosítsuk a kezdeti tápanyagellátást. Később, a növekedési időszakban szükség lehet további tápanyagpótlásra, de legyünk óvatosak a túltrágyázással, mert az is károsíthatja a fiatal növényeket. A nagy nitrogén adagok lombot fejlesztenek ugyan, de nem támogatják a virágok és termések kialakulását.
Védelem a kártevők és a betegségek ellen
A frissen kiültetett palánták még érzékenyebbek lehetnek a kártevőkre és betegségekre. Rendszeresen ellenőrizzük a leveleket és a szárakat, és ha valamilyen problémát észlelünk, időben avatkozzunk be! A megelőzés érdekében érdemes lehet biológiai növényvédő szereket alkalmazni. A palántadőlés és más betegségek gyorsan terjednek. Ezek megelőzése érdekében sokat tehetünk, ha vigyázunk, hogy a levelek ne legyenek folyamatosan nedvesek. Ha beteg növényt látunk, mielőbb távolítsuk el, és a nagyobb palántákat karózzuk, mert ezzel védjük attól, hogy a levelek és szárak a széltől sérüljenek, majd e sérüléseken keresztül fertőződhessenek.
