A magas vérnyomás világszerte milliókat érintő probléma, amely hosszú távon nemcsak a közérzetet, de az életminőséget és az élettartamot is csökkentheti. Éppen ezért folyamatosan keresik a kutatók azokat a módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a hipertónia okozta kockázatokat.

Egy friss, a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányt vizsgált az eatingwell.com – vajon az élő mikroorganizmusokat tartalmazó ételek fogyasztása képes-e javítani a magas vérnyomással élők egészségét, különösen akkor, ha az életmódjuk ülő jellegű.

Miért probléma a túl sok ülés?

A mai modern életvitel sajnos gyakran együtt jár hosszú órákon át tartó üléssel. Irodai munka, vezetés, tévénézés, számítógépezés – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mozgásszegény életmódot folytassunk. Ez pedig nemcsak a súlyunkra van hatással, hanem a szív- és érrendszeri egészségünkre is.

Ha túl sokat ülünk, a vérerek falát borító sejtek működése károsodhat. Ez megnehezíti az erek tágulását, ami magasabb vérnyomáshoz és más egészségügyi problémákhoz vezethet.

Hogyan vizsgálták ezt a kutatók?

A kutatók az amerikai NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey) adatbázis több mint 15 000 magas vérnyomással élő résztvevőjének adatait elemezték. Két tényezőt vizsgáltak:

• Mennyi élő mikrobát tartalmazó ételt fogyasztanak?
• Mennyit ülnek naponta?

Ennek mérésére a résztvevők megosztották, mit ettek egy 24 órás időszak alatt, és az ételeket a mikrobatartalmuk alapján csoportosították. A csoportok a következők voltak: alacsony mikroba-bevitel (többnyire feldolgozott vagy steril ételek), mérsékelt bevitel (némi friss termény), illetve magas bevitel (erjesztett vagy feldolgozatlan ételek, amelyek sok mikrobát tartalmaznak). A résztvevőket étkezési szokásaik alapján sorolták be ezekbe a kategóriákba.

Annak megértésére, hogy mennyi időt töltenek ülve az emberek naponta, a kutatók egy egyszerű kérdőívet, a GPAQ-t (Global Physical Activity Questionnaire – Globális Fizikai Aktivitás Kérdőív) használták. Az interjúk során a résztvevőket megkérdezték a napi ülőtevékenységeikről, például íróasztalnál végzett munkáról, autóban vagy tömegközlekedésen eltöltött időről, tévénézésről, olvasásról vagy számítógép-használatról. A válaszok alapján a résztvevőket három csoportba sorolták az ülve töltött idő szerint: napi kevesebb mint öt óra, napi öt–nyolc óra, illetve napi több mint nyolc óra.