Bármennyit eszik, nem lakik jól

Számos kutatás bizonyította, hogy a rostfogyasztás segít növelni a jóllakottságérzetet is. Ekkor ugyanis gyomrunk lassabban ürül ki, hiszen a rost emésztése tovább eltart. Ezért van az, hogy ugyanakkora mennyiségű fehér és barna rizs elfogyasztása után utóbbi esetében később fogunk megéhezni, annak ellenére, hogy azonos kalóriát vittünk be.

Magas az LDL-koleszterinszintje

Ha túl magas az LDL-koleszterinszintje, lehetséges, hogy rostszegény táplálkozás az oka. Egy 2019-es tanulmány alapján az alacsony rosttartalmú diéta összefüggésben áll az emelkedett LDL-koleszterinszinttel. A rostfogyasztás növelése segíthet javítani ezen értékeket.

Alacsony az energiaszintje

Mint már említettük, a rost szerepet játszik energiaszintünk stabilizálásában. Sőt, mivel rostot leginkább gyümölcs- és zöldségfogyasztás során viszünk be, a bennük található antioxidánsok egyúttal a szervezetben fellépő gyulladásos folyamatok leküzdését is segítik. Ha valaki elkezdi növelni addig szegényes gyümölcs- vagy zöldségbevitelét, gyakran tapasztalható, hogy az illető már rövid időn belül jóval energikusabbnak érzi magát.

Gyarapodik a testsúlya

A hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák tele vannak rosttal, és fogyasztásuk által kevesebb kalóriát viszünk be, mintha húst vagy tejterméket ennénk. A dietetikus arra is felhívta a figyelmet, az alacsony rostfogyasztás miatt bekövetkező vércukorszint-ingadozás hatására gyakran éhezünk meg, többet nassolunk. Ezáltal pedig jelentősen megnőhet napi energiabevitelünk, mely szinte észrevétlenül eredményezhet súlygyarapodást.