Van értelme tehát az ilyen vetélkedőknek, mert rajtuk keresztül lehet megszólítani a tehetséges fiatalokat. Nem igaz tehát, hogy a jó bornak nem kell cégér, igenis szükség van rá a mi esetünkben is, ha azt akarjuk, hogy népszerűbb legyen az agrárpálya. A verseny bebizonyította, hogy a hatása sokkal nagyobb, mint amit mi is gondoltunk eredetileg.
A diákteszt tehát a középiskolásokat, a tizenéveseket szólítja meg. Az egyetemen azonban eggyel nő a tét, itt már a diákköri munka jelenti a hallgatók megméretését. Ebben a tekintetben hol áll ma a MATE?
– Az agrár-felsőoktatásban mindig kiemelt szerepe volt a tudományos diákköri mozgalomnak, a tudományos utánpótlás-nevelésnek. Több mint 70 éves múltra visszatekintő mozgalomról van szó, a jogelőd intézményekben is kiemelten kezelték ezt a területet. Én magam is diákkörösként kezdtem a pályámat, TDK-elnök is voltam, diákkörös hallgatóim országos versenyeket nyertek, ezt a területet az egységes nagy MATE-rendszerben is kiemelten kezeljük. Tehetségtanácsot hoztunk létre, amibe nemcsak a tudományos diákkört tettük bele, hanem a szakkollégiumokat is, hiszen a tehetséggondozásnak más platformjai is vannak, és a szakkollégiumok egy ilyen terület. Tizenhét szakkollégiumunk van, azokban is több száz diák vesz részt. Visszatérve a tudományos diákkörre, az azokban résztvevők bekapcsolódnak a legmagasabb szintű tudományos kutatásba, mentorok, konzulensek, professzorok segítik a munkájukat a különböző tudományos műhelyekben, és a végső cél az, hogy minél többen a doktoranduszaink legyenek. A legutóbbi országos TDK-t mi rendeztük a kaposvári campuson, ahol nagyon szép eredményt értünk el, az összes díj 60 százalékát MATE-s diák hozta el. Ez is jól példázza, hogy nálunk kiemelt szerepe és jelentősége van a tudományos utánpótlás-képzésnek és azon belül is a diákköri mozgalomnak.