Forralás és komlózás
Ezt követően
komlóval
A forrás kezdetén adjunk 30 gramm komlót a léhez, és ha az ír moszat használata mellett döntöttünk, azt is most kell beleraknunk. Ezeket az összetevőket is célszerű egy úgynevezett komlóforraló zsákban a fazékba rakni, a könnyebb eltávolíthatóság érdekében. 45 perc elteltével a maradék 10 gramm komlót is helyezzük a zsákba, ez az adag tehát csak 15 percig lesz forrásban. Fontos megjegyezni, hogy a forralás legelején hozzáadott komló fogja adni a sör keserűségét, a végén hozzáadott pedig aromaként fog szolgálni. Ezek az arányok természetesen ízlés szerint változtathatók.
Méz hozzáadása és visszahűtés
A visszahűtés legjelentősebb szerepe az, hogy
de ha szeretnénk megőrizni a méz minden aroma- és ízanyagát, akkor sem érdemes a mézet a még szinte forrásban lévő lébe keverni.
Mellesleg gyors visszahűtéssel a sör ülepedése is intenzívebben fog végbemenni.
a) öntsünk hideg ásványvizet az erjesztőtartályba, ami jelen esetben egy 25-30 literes műanyag (letöltőcsap nélküli) mézeskanna legyen; b) borítsuk rá a fazékból az alaplevet; c) keverjük bele a mézet; d) öntsük fel ásványvízzel a tartályt 20 literig.
Keverés és levegőztetés
A kapott elegyet alaposan keverjük át. Ennek nem kizárólag az a célja, hogy a méz maradéktalanul feloldódjon, hanem az is, hogy a lehető legtöbb oxigént juttassuk az oldatba, mivel az élesztő működéséhez a cukor mellett oxigénre is szükség van, és az élesztő ezeket alakítja át az erjedés során alkohollá és szén-dioxiddá.
mivel az oxidáció kellemetlen mellékízeket eredményezhet, ennél a lépésnél azonban kifejezetten kívánatos, hogy minél több oxigént keverjünk bele, így ezt a levegőztetést tulajdonképpen nem lehet túl hosszú ideig végezni.
