A tudósok munkájuk során azt vizsgálták, hogyan befolyásolja étkezésünk az epigenetikus órát – olvasható az egyetem honlapján. Az epigenetikus óra nem más, mint a szervezetünk változásait figyelembe vevő „kalkulátor”, melyet a biológiai kor meghatározására használnak a szakemberek.
Minden csepp számít hozzáadott
Három kategóriát különítettek el: voltak, akik „átlagos”, mindenevő diétát követtek, ezt összevetették mediterrán diétát illetve olyan étkezést követők adataival, akik alapvetően egészségesen, de vegyesen étkeztek. A mediterrán diétát antioxidánsokban, gyulladáscsökkentő élelmiszerekben gazdag fogások, alacsony cukorbevitel jellemzi.
Az általuk vizsgált egészséges étkezési szokások pedig összhangban álltak a dietetikai ajánlásokkal.
Az amerikai kutatók azt tapasztalták, minél egészségesebben étkezett valaki, annál fiatalabbnak tűntek sejtjei. Ez talán nem meglepő, ám az annál inkább, hogy
Akarva-akaratlanul, de esszük
Napjainkban mi sem egyszerűbb, mint akár tudtunk nélkül is cukrot fogyasztani: a csomagolt élelmiszerek 74%-a tartalmaz hozzáadott cukrot, mely termékek közül sokat egészségesnek gondolunk. Gyümölcsjoghurtok, müzliszeletek, de akár még felvágottak, mártások összetevői közt is megbújik hozzáadott cukor, mely több mint 61 különböző néven érhető tetten a címkén – figyelmeztetnek a szakemberek.
A vizsgált nők a kutatás során átlagosan 61,5 gramm hozzáadott cukrot vittek be napi szinten. Ám a mennyiség széles skálán mozgott, volt, aki 2,7, míg más 316 grammnyit fogyasztott belőle. Az Egyesült Államok hivatalos ajánlásai nők esetében naponta maximum 50 gramm hozzáadott cukor fogyasztásáról szólnak.
A mediterrán ismét bizonyított
Eredményeik szerint annak volt legalacsonyabb az epigenetikus kora, aki a mediterrán diétát követte.
„Mivel az epigenetikus órát tudjuk befolyásolni, ha hosszú távon 10 grammal csökkentjük napi hozzáadottcukor-bevitelünket, azzal akár 2,4 hónappal is visszább tekerhetjük biológiai óránkat. Ez jó motivációt nyújthat, mivel bizonyítékul szolgál arra, hogy a helyes táplálkozás tényleg kulcsszerepet játszik a hosszú élet szempontjából” – hangsúlyozta a tanulmány társszerzője, Barbara Laraia.
