Nem mindegy, hol vannak a felhagyott területek

2023-ban a lengyel tudósok a Science hasábjain azt írták, hogy az ország felhagyott területeinek 75 százalékán inváziós fajok dominálnak, mint az aranyvessző, királydió, vagy kőrislevelű juhar. Különösen az aranyvessző képes megakadályozni a fákat abban, hogy megtelepedjenek. Emellett jelenlétében csökken a beporzók és a madárfajok száma is. Ezzel szemben egy kutató növekvő madárpopulációkról számol be a dél-franciaországi felhagyott szőlősökben. Kamp maga nagyszámú lepkepopulációkat figyelt meg Németországban a felhagyott katonai gyakorlótereken, melyeket 40 éve nem használnak. Bár véleménye szerint ezek a lepkék rövidesen eltűnhetnek, amikor elindul a most még nyílt területek becserjésedése.

Ezek közül van már néhány, melyek ígéretes válasznak tűnnek: van-e elég csapadék ahhoz, hogy egy erdőt ellásson, a talajban lévő magbank, és van-e a közelben olyan diverz ökoszisztéma, mely segíthet a felhagyott területek újranépesítésében. „Ez egyértelműen egy jó lehetőség, amit tanulmányozhatunk” – mondta Emma Ladouceur, a Prince Edward-szigeti Egyetem ökológiai helyreállítással foglalkozó kutatója.

Daskalova amellett, hogy Bulgária falvait tanulmányozza, egy olyan nemzetközi munkacsoport felállításán dolgozik, mely a világ minden táján képes lesz adatot gyűjteni a felhagyott területekről és azokat elemzi is. Azonban az eredmények nem fogják megmondani, hogy kellene a felhagyott területeket kezelni, vagy hogy egyáltalán kell-e bármit tenni velük. Még ha bármilyen tudományos eredmény is születik ezzel kapcsolatban, a végső döntést az értékek alapján hozzák majd meg. És hogy azok az értékek micsodák, egyre inkább vita tárgyát képezi.

Mit akarunk megvédeni?

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai irányelvek célja például az évszázados mezőgazdasági tájak és ökoszisztémák megőrzése. Pereira azonban azután kezdte megkérdőjelezni ezeket az irányelveket, hogy a Stanford Egyetemről visszatért Portugáliába. Az Egyesült Államok vadonközeli területei inspirálták, és valami hasonlót szeretett volna látni a hazájában is.

Portugália északi részén olyan kutatásokat végzett, melynek eredményeképp rájött: a hagyományos birka és szarvasmarha legeltetési technikák összeomlottak, ami lehetőséget adott a vadon helyreállítására. Úgy gondolta, ez egy remek lehetőség. Ha nincsenek legelő állatok, megjelennek a cserjék, majd a fák. A valaha oly ritka állatok, mint az európai őz és a vaddisznó, elkezdtek visszatérni.

Hamarosan azonban telefont kapott Portugália természetvédelmi igazgatójától, hogy ezt nem teheti. Ezzel ugyanis megsérteni az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvét (Habitat Directive). Európa egyik zászlóshajó természetvédelmi törvénye, mely több mint 200 élőhelytípust sorol fel, melyeket meg kell őrizni. Ennek nagyjából a fele emberi beavatkozást kíván ahhoz, hogy létezzen, mondta Pereira.