– Az, hogy egészségesebb és finomabb, nem is tudjuk az árban érvényesíteni. Azt Spanyolországban sikerül, ahol 70-80 euróba kerül a serrano sonka kilója, de nemritkán 100 euró fölötti árat kérnek érte.
A megtermékenyítésre mindenféle praktikákat találtak ki a tanyán, megannyi kísérleten vannak túl, Zoltán vicces történeteket mesél arról, milyen műkanokat készítettek, vagy hogyan kergették a kocákat a pipettával. De valójában ez komoly kihívás, hiszen a szaporulat mértéke és a gazdaságosság múlik rajta. Most azt a szisztémát alkalmazza, hogy több kant is tart, amelyek többször is megfordulnak a háremekben. Ez a gyakorlat bevált, de ezzel együtt is az állomány 25-30 százaléka nem lesz vemhes. Ez az arány a fehér fajnál mindössze 3-4 százalék.
A másik kulcskérdés a takarmányozás. Zoltán azt mondja, húsz év után is folyamatosan kísérletezik és tanul arról, hogy mi a legoptimálisabb takarmány-összetétel, ami egyben költséghatékony is. Jelenleg kukorica, árpa, búza, borsó, napraforgó alkotja a takarmánykeveréket, és darált lucernát is kapnak az állatok, ezt a keveréket tavaly cirokkal bővítette. Mutatja az egyedi takarmánykeverőt, amelyet a saját elképzelése és igényei alapján tervezett, hogy az összetevőket mindig olyan arányban tudja adagolni az állatoknak, amire éppen szükség van.
Kolbász, sonka, tepertő
A Kövér Tanyán tradicionális termékek készülnek: többféle ízben parasztkolbász és szalámi, parasztsonka, füstölt karaj, tarja, tepertő, zsír, hat fajta szalonna és disznósajt.
A feldolgozó padlásán speciális érlelőt alakítottak ki, amely spanyol mintára készült, hogy ha az időjárás engedi, akkor levegőn érlelődjelek a sonkák. A füstölést is helyben végzik. A termékek pedig igény szerint szeletelve vákuumcsomagolásba kerülnek.
– A hús értékesítésével nincs gond, mindenki húst szeretne, de ha a négy combot kivesszük sonkának, akkor szinte alig marad. Elég azt nézni, hogy egy 160 kilós mangalicának 30 dkg-os a szűzpecsenyéje, a karaj és tarja 4-4 kilogrammot tesz ki, de mindenki húst szeretne, az éttermek is ezt kérik. Kevés hús van a piacon, mert a sonkák nagy részét Spanyolországba értékesítik, a többi húsféle pedig kis mennyiségű, emellett a hízó előállításának magasak a költségei, ezért a szalonna és a zsír a fehér sertésének a kétszeresébe kerül – sorolja a különbséget a tanya tulajdonosa. Jelenleg annyi állatot vágnak, amennyi kereslet van, beleértve a zsiradékot is.
Minden változás, kemény munka és nehézség ellenére elhivatottak a mangalicafaj tenyésztése és népszerűsítése mellett a Kövér Tanyán, ami igai családi vállalkozás, hiszen a második generáció is részt vesz az állattartásban, az értékesítésben és a marketingben, és van egy lelkes unoka, aki már most a nagyapa jobb keze.
Fotók: Koncz János/Kistermelők Lapja
Ajánljuk még:
