Vendégjárás Tetétlenen
Elsőként a húsfeldolgozót telepítették át a tanyára, hogy helyben készülhessenek a termékek. A romos istállóépületet felújították, ahol étkezőt és konyhát alakítottak ki vendégfogadásra, és elindult a retro disznótorok korszaka.
Azért a boltvezetésben szerzett rutint sem szerették volna elfelejteni, úgyhogy egy kis kiszolgálóegységet is kialakítottak, ahol a termékeiket bárki megvásárolhatta. Zoltán fia – aki kisgazda minőségben vesz részt a családi vállalkozásban – bonyolította az agoturisztikai pályázatot, ennek segítségével valósult meg a falusi turizmus infrastruktúrája, ahol tradicionális falusi vendéglátás keretében ismerkedhetnek az érdeklődők a mangalicatartással és a húsokból készült hagyományos ételekkel. Sok külföldi vendég szemlélte meg abban az időben a tetétleni mangalicákat, Japántól Mexikóig rengeteg országból érdeklődtek a magyar tradíció iránt, és kóstolták meg a hagyományos ételeket az ízléses és pedáns tanyaépületben és a tágas parkosított udvaron.
A Covid-járvány véget vetett a mangalicafesztivál sikerének és a retro disznótorok vidám hétvégéinek. Ezekben a nehéz években az előrelátásuk segítette ki a gazdaságot, mert lányuk, Krisztina ekkor már hét éve létrehozta és azóta is üzemelteti a webshopot – szerencsére nem akkor kellett a nulláról indítani az online értékesítést. A termékeik nagy részét ma is online értékesítik, vevőiket főként ezen keresztül érik el. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés az éttermek részéről is.
A mangalica megmentése
– A népszerűsítésre nagy szükség volt, hiszen az 1990-es évekre éppen kihalóban volt a mangalicafajta, pedig ez az egyetlen őshonos sertésfajtánk – mondja Zoltán.
Szó szerint az utolsó pillanatban kezdődött a fajta megmentése és újraszaporítása. A mangalicatartó gazdákat a 30 évvel ezelőtt alakult Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) fogja össze, megalakuláskor a tagok 20 kocát tudtak felmutatni – jelenleg 6200 koca alkotja a tagok állományát.
A mangalica vesztét az okozta, hogy a fajta nagyüzemi tenyésztésre nem alkalmas, egyben ez lett sikerének a kulcsa is, hiszen továbbra is természetes körülmények között nevelkedik, ami miatt húsa magasabb minőséget képvisel, így ma már az ínyencek első számú kedvence.
A mangalica teste nagyobb hányadban zsírból áll, de a nagyobb zsírtartalom finom eloszlással párosul, ezért húsa lédús, szaftos és omlós. Spanyolországi sonkakészítők fedezték fel, hogy a mangalicahús ideális a hosszan tartó, levegőn való érleléshez. Az érlelés során a bőre alatti szalonnazsír lágyan beivódik a húsába, így az nem szárad ki, szaftos és zamatos marad. A göndörszőrű állat márványosan zsíros sonkája igazi különlegesség, ami akár egy jamón ibéricóval is versenyre kel, ezért keresett lett a magyar mangalicacomb a spanyol sonkagyárosok körében.
Egészségtelennek bélyegezték korábban a mangalicát a magas zsírtartama miatt. Természetesen a mangalica magas zsírtartalmú húsa is bőségesen tartalmaz koleszterint, ugyanakkor mivel hosszabb szénláncok alkotják, nem tapad az érfalra és nem veszélyezteti az erek rugalmasságát. A mangalicahús nagyon gazdag ómega-3 és -6 zsírsavakban, antioxidánsokban, emellett B-vitamin-tartalma is jelentős, ezért egészségesebb, mint az intenzív gazdálkodásban tenyésztett fehér sertésfajták zsírja. A vörös húsokra jellemző módon vasat és cinket is bőséggel tartalmaz, így mindenképpen helye van a kiegyensúlyozott, változatos étrendben.
A tenyésztés alapjai: szaporulat és takarmányozás
Mikor elindultunk felderíteni a mangalicák életterét, már a belépéskor látszik, hogy itt komolyan veszik a tenyésztés minden mozzanatát: fertőtlenítünk, védőruhába öltözünk, sapkát is kapunk.
Jelenleg is 70 kocát tartunk, de egyelőre nem állítunk elő nagyobb számú szaporulatot. A háború okozta gazdasági problémák, az aszály, a takarmány- és az üzemanyagárak megugrása miatt a hízó előállítása nagymértékben megdrágult az elmúlt években, ami negatívan hat az értékesítésre – magyarázza a kialakult helyzetet Zoltán.
De nem csupán ez okozza az árkülönbséget a fehérsertés és a mangalicahús-előállítás között. A mangalica tenyésztése a külső körülmények nélkül is költségesebb, ez pedig a fajta tulajdonságaiból adódik. Először is keveset fial, egy kocának mindössze 3-4 malac a szaporulata, 3-4-szer hosszabb idő alatt hízik meg, ez idő alatt több takarmányt fogyaszt, munkaigényesebb, így a hús előállítása sokkal költségesebb, mint a nagyüzemi sertéseké.
