Tavaly Szlovákiát sem kerülte el az infláció, 2023 februárjában érte el 15,4 százalékos csúcspontját, ami decemberre 5,9 százalékra csökkent. Ez elsősorban az energia- és élelmiszeráraknak volt köszönhető.

Tavaly a háztartások jövedelme 2,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az élelmiszerekre, italokra és dohánytermékekre fordított kiadások 6,5 százalékkal nőttek, közülük az alkoholtartalmú italoké és dohánytermékeké gyorsabban nőtt (16%), mint az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások (5,3%). A kereslet, a háztartások fogyasztásának csökkenése markáns változást jelent a korábbi évekhez képest, mivel a háztartások a nagyobb megtakarítás útját választották a kiadások rovására.

A foglalkoztatásban sem sikerült elérni a 2019-es szintet. A lakosság öregszik, többen vonultak nyugdíjba. A munkanélküliség 5,8 százalékos volt, mindemellett mintegy 100 ezer vendégmunkás dolgozott Szlovákiában. Viszont a nominális bér 9,7 százalékkal emelkedett, és elérte az 1430 eurót. A külkereskedelmi mérleg pozitív volt, mivel a behozatal enyhén csökkent, míg a kivitel nőtt. A beruházások is növekedtek, de ezek legnagyobb részét fegyvervásárlásra és más állami beruházásokra fordították. Az iparba csak a beruházások 18 százaléka ért.

Megmaradt az évtizedes probléma

A szlovák mezőgazdaság főbb gazdasági mutatói tavaly az előző évhez képest növekedtek, kivéve a bruttó állóeszköz-felhalmozást, illetve csökkent a foglalkoztatás aránya. A mezőgazdaság részaránya a szlovák gazdaság bruttó hozzáadott-értékéből, 2,16 százalékra emelkedett, miközben a foglalkoztatásból 2,9 százalékkal részesedett. Nőttek az átlagbérek az ágazatban, de így is csak az országos átlag 78 százalékát érték el. A havi átlagbér 9,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest és elérte az 1086 eurót.

Az évtizedes probléma megmaradt, nem sikerült javítani az agrár-élelmiszeripari termékek külkereskedelmének negatív egyenlegén. A hiány 2023-ban elérte a 2,2 milliárd eurót, míg az előző évben 1,9 milliárd euró volt. Bár növekedett az agrárexport (5,4%), a negatív szaldót elsősorban a behozatal növekedése okozta (8,6%). Viszont ez az emelkedés már nem két számjegyű, mint azt az előző években megszokhattuk. Szomorú, hogy a hiány nagyjából a fele az egész ország agrárteljesítményének. Az agrár-külkereskedelemre jelentősen rányomta a bélyegét az infláció és az ukrajnai háború. Becslések szerint 2023-ban, mikor betiltották a dömping ukrán áruk behozatalát, ez 34 százalékkal, 124 millió euróval csökkentette az onnan beérkező importot, viszont az árakat így is leverte.

Támogatás nélkül veszteségesek lennének

Az ágazat, bár gazdaságilag eredményes volt, de a nyereség csökkent az előző évhez képest. Az agrobiznisz össznyeresége 228 millió eurót tett ki, ami majdnem 40 százalékkal alacsonyabb, mint a 2022-es rekordévben volt. Bár a termés nagyobb volt, viszont az árak csökkentek. Ez elsősorban a növénytermesztésre volt érvényes, amelynek eredménye 12,5 százalékkal csökkent, ellentétben az állattenyésztéssel, ahol 11,5 százalékkal nőtt a bevétel, leginkább a tojásnál (38,6%). Emiatt valamelyest csökkent a növényter­mesztés dominanciája, 61 százalékra, míg az állattenyésztésé emelkedett. Örvendetes, hogy nőtt a sertések (+6,2%) és a baromfifélék (+3,5%) száma, viszont a szarvasmarháé és a juhoké csökkent.

Elsősorban a gabonák (-32%) és az olajosnövények (-35%) esetében volt drasztikus az áresés, amit nem tudott kompenzálni a magasabb hektárhozam. A gabona esetében az árakat az ukrán behozatal csökkentette. Egyedül a hüvelyesek, a gyümölcs és a szőlő hozama nem nőtt. Szerencsére enyhén csökkentek a műtrágyák és az üzemanyagok árai, ahogy a takarmányoké is.

A statisztikák a vállalkozások 71 százalékát jegyzik nyereségesnek, ami jóval kevesebb, mint a 2022-es 86 százalék. Az ágazat úgy ért el 4,36 milliárd eurós bevételt, hogy ehhez 808 millió euró támogatást nyújtottak, amiből a közvetlen támogatások 324 milliót tettek ki. A nyereségképzésben elsősorban a jogi személyiségű és kereskedelmi társaságok, a szövetkezetek jeleskedtek, amelyek főleg bérelt földön gazdálkodnak. Itt kell megemlíteni, hogy 5,3 százalékkal növekedett az átlagos bérleti díj, és 29,2 százalékkal a földadó.