Pénzügyek

Az ágazatban enyhén, 4,7 százalékkal 1,01 milliárd euróra nőtt a hitelállomány, annak ellenére, hogy az átlagos kamat a 2022-es 2,4-ről 5,3 százalékra emelkedett. Jelentősen csökkent a rövid futamidejű hitelek aránya, viszont a középtávú, 1-5 éves hitelek mennyisége nőtt. A hitelállomány 60 százalékát továbbra is a hosszú távú hitelek adják. Rossz hír, hogy enyhén, 57 millió euróra nőttek a bedőlt hitelek.

Érdekesen alakultak az ágazat adóterhei. Az állami és önkormányzati költségvetésekbe az ágazat 120 millió eurónyi közvetlen adót fizetett be, ami 12,3 százalékos emelkedést jelent. Leginkább, 29 százalékkal, az önkormányzatoknak fizetendő ingatlanadó nőtt. A gazdálkodóknak nemcsak az épületek után kell fizetniük, hanem a mezőgazdasági terület után is. A 2022-es 35 millió euró után 2023-ban már 45 milliót kellett befizetni a földek után; az önkormányzatok így igyekeztek egyensúlyba hozni saját költségvetésüket.

A kereskedelmi társaságokat valamivel kisebb költségszint jellemezte, és intenzívebben termeltek. Általában kisebb az állattenyésztésük, kevesebb embert alkalmaznak. Átlagosan hektáronként 127,8 eurós nyereséget tudtak elérni a társaságok és szövetkezetek, ami 46,5 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. Viszont látni kell, hogy ezek a vállalkozások átlagosan 336 eurónyi támogatást kaptak hektáronként. A társaságoknak egyébként nagyobb az adósságállományuk, átlagosan a vagyonuk 54 százalékáig vannak eladósodva, míg a szövetkezetek csak 41 százalékra.

Az 1. ábrán járásokra bontva látható a kereskedelmi társaságok és szövetkezetek hektáronkénti nyeresége. Ebből kitűnik, hogy a határ menti magyarlakta járások többsége nyereséges volt, kivéve a Kassa-vidéki járást. A zöld színárnyalatai nyereséget mutatnak, a pirosak veszteséget.

A 2. ábra viszont jó képet ad arról, hogy a nem beruházási támogatások zöme nem a déli magyarlakta járásokba irányul. Szintén hektáronként mutatja a támogatásokat.

A magángazdák nyereségessége nem nagyon változott, 77 százalékuk mutatott ki nyereséget, annak ellenére, hogy a bevételeik 13 százalékkal csökkentek, ami leginkább az 50 hektár alatti gazdáknál mutatkozott meg. A száz hektárnál nagyobb területen gazdálkodók kategóriájában kismértékben nőtt a veszteséges gazdaságok aránya, ennek ellenére a nyereséges gazdaságok aránya ebben a kategóriában átlagon felüli (85 %). Viszont a nyereségük jóval elmarad a jogi személyiségű gazdasági társaságok nyereségétől, hektáronként csupán 42 eurót tudtak kimutatni, ami 49 százalékkal kevesebb az előző évinél.

A magángazdákra jellemző, hogy elsősorban növénytermesztéssel foglalkoznak, állattenyésztés a bevételeik csupán 8 százalékát adta, viszont a bevételek 9 százalékát valamilyen diverzifikált tevékenység, erdészet, élelmiszeripar vagy agrárturisztika képezte.

Rossz hír az is, hogy a magángazdaságok vagyona ötödével csökkent, itt is leginkább az 50 hektár alattiaké (-29%). Általában jellemző rájuk, hogy jóval kisebb a hitelállományuk, a vagyonnak alig haladja meg a 15 százalékát, és ez az arány 2023-ban tovább csökkent.

A 3. ábrán látható a magángazdaságok hektáronkénti nyeresége, itt már jóval tarkább a kép. Meglepő az Érsekújvári járás (NZ) gyengébb eredménye. Az még elmondható, hogy a produktívabb magyarlakta járásokban jóval több magángazda tevékenykedik.

Biogazdálkodás

A biogazdálkodók száma is 4 százalékkal, 1305-re emelkedett, hasonló mértékben emelkedett az általuk megművelt terület is, 261 ezer hektárra. Érdekes, hogy ebből a területből 141 ezer hektár rét és kaszáló. Így nem csoda, hogy ezek a gazdaságok elsősorban szarvasmarhát és birkákat tenyésztenek.