Csíkvándon, természetes környezetben nevelt sertéseikből régi hagyományok alapján, tradicionális eljárásokkal készülnek ízletes töltelékáruik, füstölt termékeik.
A családi gazdaság kialakítása az 1990-es évek elején indult újra, a kárpótlás és a részaránytulajdon kiadásának köszönhetően. A vállalkozást a néhai Kozma Béla agrármérnök (1942–1995) kezdeményezte, majd halála után felesége, Kozma Béláné, valamint két fia, Béla és Tibor vitték tovább. A gazdaság jelenleg 72 hektár szántóból, 5 hektár rétből és 40 hektár erdőből áll. Fő tevékenységük a szántóföldi növénytermesztés, elsősorban gabonafélék – kukorica, búza, zab – termesztése. Az 1980-as években a család juh- és lótenyésztéssel foglalkozott, majd az 1990-es évek elején áttért a sertéstartásra és -tenyésztésre, amely azóta is meghatározó része a gazdálkodásnak.
– magyarázta Kozma Tibor.
S mi volt az indíttatás, ami a családi vállalkozást létrehozta, és az önálló gazdálkodás felé terelte? Úgy látják, hogy a jelenlegi, sokszor kiszolgáltatott gazdasági helyzetben elengedhetetlen a több lábon állás, hiszen csak így tudják biztosítani a megélhetést, a fennmaradást és a folyamatos fejlődést.
Mint elmondták, egy családi gazdaság működtetésében kiemelt jelentősége van a szavahihetőségnek, hiszen a partnereikkel és a vásárlóikkal való kapcsolat alapja a bizalom. Ugyanilyen fontosnak tartják a pontosságot, legyen szó határidőkről, szerződéses kötelezettségekről vagy a napi munkafolyamatokról. Emellett a minőségi termék előállítása is elengedhetetlen, mert csak így lehet hosszú távon piacképesnek maradni és jó hírnevet kialakítani. Ezek azok az alapelvek, amelyekre építve a gazdaság nemcsak fenn tud maradni, hanem fejlődni is képes.
A „szántóföldtől az asztalig” mottónkat követve több generáció közös munkája őrzi és mutatja be a hagyományos paraszti gazdálkodás értékeit – hangsúlyozta a szakember.
A megfelelő növénytermesztési gyakorlatok mellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy állattartásuk vakcina- és hormonmentes legyen, valamint olyan higiénikus környezetet alakítanak ki, amely biztosítja az egészséges, biztonságos élelmiszerek előállítását.
– Nagy figyelmet fordítunk a biológiai sokféleség megőrzésére, hiszen a fenntartható termelés alapja az egészséges ökoszisztéma. Fontosnak tartjuk a természetes élőhelyek védelmét, a talaj termékenységének megőrzését, mert ezek együttesen biztosítják a gazdálkodás hosszú távú egyensúlyát és sikerességét” – magyarázta Kozma Tibor. – Mivel családi gazdaság vagyunk, szeretnénk, ha minden termékünk saját kezűleg, külső beavatkozás nélkül készülne. Ez nemcsak a minőség garanciája, de a biztonságot is szolgálja.
Fontosnak tartják, hogy a fogyasztókhoz mindig olyan késztermék jusson el, amely minőségben és ízvilágban is tükrözi a családi gazdaság hagyományait és értékeit.
A feldolgozás a NÉBIH által előírt szabályoknak megfelelően zajlik. A kötelező bejelentést és a trichinella-vizsgálatot követően kizárólag saját gazdaságukban nevelt sertések húsát dolgozzák fel.
A Kozma Porta nem zárkózott be a vállalkozás falai közé, az érdeklődőket gazdag programkínálattal várják. A látogatók kipróbálhatják a hagyományos kolbásztöltést, a kukoricamorzsolást régi eszközökkel, és részt vehetnek gabonafélék mérésében. A gyerekeknek külön „gabona-homokozót” és kézműves programot kínálnak, a családok szalmabálás traktoros túrán fedezhetik fel a szőlőhegyet. A programok során a vendégek falusi gasztroélményekkel is gazdagodhatnak.
– Szeretnénk minél több emberhez eljuttatni ezt a hagyományos gazdálkodási formát és megmutatni, hogy az egészséges, saját előállítású élelmiszer milyen értéket képvisel.
Azért csatlakoztak a Nyitott Portákhoz, hogy népszerűsítsék a helyben megtermelt és feldolgozott termékeket és összehozzák a hasonló gondolkodású gazdákat és egyéb termelőket.
