Az általunk elfogyasztott fehérje többsége állati eredetű élelmiszerekből származik: szárnyas és vörös húsból, tejtermékekből, tojásból. Ám a Nature Communications című szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint míg ezek gyakori fogyasztása növeli a krónikus betegségek rizikóját, addig a  növényi alapú fehérje fogyasztása a krónikus betegségek okozta halálozás alacsonyabb kockázatát eredményezi – írja a Real Simple.

Abban is van fehérje, amiről nem is gondolnánk

A vegán vagy akár a vegetáriánus étrendet követők számára gyakran nehézséget okoz, hogy elegendő fehérjével tudják ellátni szervezetüket.

100 gramm száraz lencse például 25, ugyanennyi csicseriborsó 20, 100 gramm szója szárazon nagyjából 35-40 gramm proteint tartalmaz. Összehasonlításképp, egy tojással körülbelül 6 gramm fehérjét viszünk be. Láthatjuk, hogy az a hiedelem, miszerint a fehérje kizárólag állati eredetű táplálékokkal lenne egyenlő, már rég megdőlt.

Kontinensenként eltér, milyen proteint választunk

A kutatók munkájuk során 101 országból elemeztek többek között étkezési szokásokat és halálozási adatokat az 1961 és 2018 közötti időszakból. Megállapították, hogy azok, akik korábban haláloztak el, több állati eredetű fehérjét és zsírt fogyasztottak, mint azok, akik étrendjében a növényi alapú fehérje- és zsírforrás dominált.

Megállapították, hogy míg Észak-Amerikában, Kelet- és Nyugat-Európában, Argentínában, Hongkongban és Új-Zélandon nagyobb eltérések voltak a két proteintípus fogyasztása között, addig Közép- és Dél-Amerikában, Japánban, Dél-Koreában és Tajvanon a lakosság a növényi fehérjét preferálta.

A tanulmány szerzői a kék zónák lakóira is kitértek. Ez az az 5 pontja a bolygónknak, ahol a lakosok rekordmagas életkort élnek meg, és csak elvétve találni krónikus beteget. A kék zónákban élők jórészt növényi forrásból fedezik tápanyagszükségleteiket. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy mivel a lakosok életkora, egészségügyi állapota és életmódja szorosan összefügg, érdemes tanulnunk tőlük, és több növényi alapú élelmiszert fogyasztanunk.

A fehérjefogyasztás sem fekete-fehér

Az állati eredetű fehérjével ellentétben ugyanis a legtöbb növényi fehérjeforrás nem tartalmaz minden esszenciális aminosavat, vagyis azt a 9-et, melyet a szervezet nem tud előállítani magának. Ezen segít, ha többfajta növényt fogyasztunk egyszerre, például rizst és borsót, mivel így többféle aminosavat is bevihetünk. Az is tény, hogy bár vannak aránylag magas fehérjetartalmú növények, ezekből nagyobb mennyiséget kell bevinnünk ugyanannyi fehérjéért cserébe, mint amennyit az állati eredetű élelmiszerek biztosítanak.