0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 26.

Apáról leányra

Kora délután érkezünk Paksra, a Hanol családhoz. Hárman várnak bennünket, csak a család fiúgyermeke, Ádám van iskolában.

A solymászat újra szárnyra kap

A spanyol solymászati ágazat látványos fejlődésen megy keresztül, amelyet a szakma képviselői „felemelkedésként és előrelépésként” jellemeznek.

Nem a naptárhoz, a természethez igazodva

Kun Péter a Hortobágyi Nemzeti Park területén, mintegy 300 hektáron olyan legeltetési rendszert működtet, amely egyszerre szolgálja a gazdaságosságot, az állatjólétet és az ökológiai egyensúlyt.

Alkalmazkodni kell a helyi adottságokhoz

Szent György-nap, azaz április 24-e hagyományosan az állatok legelőre hajtásának időpontja. A mai klimatikus viszonyok mellett azonban ez a dátum egyre kevésbé tekinthető optimálisnak.

Lovasíjászattól az agroerdészetig

Félős kisfiúból lett bátor lovasíjász, majd testnevelő tanár, végül hazai és nemzetközi forgatások kaszkadőre és harckoreográfusa. Egy-egy szuperprodukció után feleségéhez és négy lovához tér haza, saját gazdaságába.

Románia az európai szarvasmarha-genetika ideiglenes központjává válik

Románia egyre fontosabb szereplő az európai szarvasmarha-tenyésztésben: 2026-ban az ország ad otthont az European Angus Forumnak, amely a kontinens vezető szakembereit hozza össze.

Hogyan nyúljunk a kígyókhoz?

Mindenki tisztában van vele, hogy a kígyók haraphatnak. De vajon, ha megfelelően viselkedünk velük szemben, akkor is fennáll ennek a veszélye? Mi a helyes magatartás és hogyan minimalizálható a kockázat?

A legelőn is mérik a szarvasmarhák súlyát – ez alapján döntenek az értékesítésről

Ausztráliában már a legelőn mérik a szarvasmarhák tömegét. A folyamatos adatok segítenek gyorsan felismerni a növekedés lassulását, és pontosabban időzíteni az értékesítést.

Terjed a baromfipestis Lengyelországban

A Newcastle-betegség újabb kitörését állapították meg Lengyelországban. A gyorsan terjedő vírus több régiót érint, és nemcsak haszonállatokat, hanem dísz- és hobbi madarakat is veszélyeztet.

Életmentő teleprekonstrukció Biharnagybajomban

Hosszú utat járt be a biharnagybajomi „Dózsa” Agrár Zrt. vezetése, mire sikerült átadniuk az egy évtizede elhatározott beruházásukat. Tehenészetük korszerűsítése a túlélésen túl olyan árbevétel-többletet generál, amelyre már lehet jövőt alapozni.

Az ember okozta zajszennyezés így függ össze a mezőgazdasági kártevőkkel

Az emberi populációk növekedésével egyre nagyobb zajterhelés hárul az élőlényekre és az ökoszisztémákra. Magyarán több ember, nagyobb zajjal jár.

Eltűnő legelők, növekvő kockázatok

Az európai legelők sorsa egyre inkább azon múlik, sikerül-e megőrizni és megerősíteni a hagyományos, természetbarát állattartási rendszereket.

Kétévente vetnek a gazdák Ausztráliában

Ausztrália egyes térségeiben a gazdák nem vetnek minden évben. Inkább kihagynak egy szezont, hogy vizet gyűjtsenek a talajban, és így csökkentsék a kockázatot és a költségeket a következő termelési ciklusban.

Új takarmány-kiegészítő javíthatja a marhahús minőségét

Japán kutatók olyan takarmánykiegészítőt fejlesztettek, amely javítja a marhahús szaftosságát és eltarthatóságát. A megoldás nemcsak a wagyu esetében alkalmazható, hanem alacsonyabb zsírtartalmú húsnál is.

Növények, „melyekkel madarat lehet fogatni”

A madárbarát kert nem csak a téli etetést és a nyári itatást jelenti. Sok növény van, melyeket kifejezetten szeretnek a madarak, így ahogy egyes virágokkal a beporzó rovarokat tudjuk becsalogatni, más fajokkal a madaraknak tehetünk kedvére.

Lepkeürülék kereső kutyák? – ilyen is van…

Természetvédelmi kereső kutya: egy innovatív foglalkozás kutyáknak. Újból és újból rácsodálkozhatunk a kutyák rendkívüli szimatának eredményeire. Vannak ezzel kapcsolatban ismertebb kutya-munkakörök és kevésbé ismertek is.

A gondolattól a megvalósításig – útmutató a háztáji tyúktartáshoz

Egyre többen vágnak bele a háztáji tyúktartásba: a saját tojás frissebb, egészségesebb és fenntarthatóbb. De hogyan jutunk el a gondolattól a megvalósításig? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Konvencionális helyett regeneratív szemlélet – eredmények számokban

Tiszaszentimre határában, Pusztakettősön gazdálkodik Bekecs Mátyás, aki saját példáján keresztül, konkrét számadatokkal mutatja be, miért éri meg a konvencionális gazdálkodásról regeneratív szemléletre váltani.

Megtartották a II. Kecsketenyésztési Szakmai Napot

Április végén Piliscséven, az Apis Farmon gyűltek össze a kecsketenyésztők, hogy gyakorlati tapasztalatokra építve osszák meg tudásukat – kutatási eredményekkel, takarmányozási és termesztési megoldásokkal.

Ahol egykor kiskun kapitányok éltek

Kunszentmiklós határában, ahol a lakóházakat felváltják a karámok, istállók és hodályok, két olyan világba nyerhetünk betekintést, melyek bár különbözőek, mégis sok szálon kötődnek egymáshoz.

Családi szenvedélyből kézműves sajtok

A Balaton-felvidéki termelői piacokon egyre többen keresik a Bogi Családi Sajtműhely termékeit. A hárskúti gazdaságban Bognár Zsolt és családja saját tehén- és kecsketejből készít kézműves sajtokat és tejtermékeket több mint egy évtizede.

Mókus, mint házikedvenc? – Cukormókus tartása és tenyésztése

A cukormókus (Petaurus breviceps) egy Ausztráliában, Új-Guineában és a környező szigeteken őshonos kistestű, éjszakai életmódot folytató erszényes kisemlős. Tartása és tenyésztése felelősséget, speciális környezetet és felkészültséget igényel.